Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Horváth István: „Csöndes mosoly- józanító irónia"

HORVÁTH ISTVÁN „CSÖNDES MOSOLY - JÓZANÍTÓ IRÓNIA" A Nógrád Megyei Levéltár Salgótarjánba költözésének néhány motívuma 1. Vonások Nógrád és Salgótarján korabeli kulturális arculatához Az 1960-as évek Magyarországát elsősorban a - ma már kádári konszolidációval jellemezzük leginkább és legelfogadhatóbban. E hosszú, és sok feszültséggel megterhelt folyamatból - szempontunkból - két elemet kívánok kiemelni. Egyrészt az évszámmal fentebb megjelölt időszakban országosan is jelentős, érzékelhető „életstílus váltás" következett be, amelynek jellemzője volt, hogy „az ötvenes évek katasztrofális hiánykorszaka után a hatvanas években az ennivaló volt a fő fogyasztási cikk". A korábbi nélkülözéseket követő jól élni és jót enni elve lassan megvalósulni látszott, és ez a társadalom csoportjainak nagy részét megnyugvással töltötte el. A mindennapi igények teljesülésén túl a békésebb világ beköszöntét mutatta az is, hogy a hatalmat birtoklók és az értelmiség viszonyában érzékelhető változások mutatkoztak, „...az alkotók mozgástere lassan és ellenőrzötten ugyan, de bővült." „A hatvanas években valamennyi értelmiségi szakma - változó mértékben - nyitottá vált."' A viszonyok ilyen irányú módosulásának nagy jelentősége volt Nógrádban is, különösképpen ott ahol az 1956-os forradalomban részvételük miatt érintett ipari és bányász közösségek éltek, dolgoztak. Az élelmezés e körben a megélhetés minőségét jelentette. Az értelmiség iránti - már az ötvenes évek második felétől érzékelhető, a forradalmat követő időszakban lassan oldódó - bizalmatlanságnak mélyek, olykor történelmiek voltak az okai. Ennek jellemző példája - véleményem szerint - Kádár János 1957-es salgótarjáni látogatása, amikor a helybeli politikusok előtt elmondott beszédében árnyaltabb értelmiségi képet fogalmazott meg az itt élő szellemi foglalkozásúakra irányultan. Úgy minősítette az őt hallgató pártaktíva előtt: önök „kije13