Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

ner Ottót, Hanzély Gyulát, a jegyzői egyesületből pedig Draskóczy Edét, Hager Lajost, Szabó Imrét, Horváthy Zoltánt, Zimányi Jenőt, Kovács Ferencet, Wittver Józsefet és Müller Károlyt választották be.

67 A szakegyesületi közgyűlés behajthatatlan tagdíjak leírásáról és a díjhátralékok szigorú behajtásáról intézkedett. Küldöttség kérte az alispánt, hogy még szeptemberben készítesse el a jegyzői fizetések és korpótlékok 1907. évi kimutatását, hogy a törvényhatóság azt tárgyalhassa és az állami hozzájárulást, valamint a korpótlékokat időben, havi előleges részletekben kaphassák meg. Mint később kiderült, ez hiábavaló volt, mert az 1904-ben megszavazott államsegélyt késve, rapszodikusan utalványozták, az 1907. évit pedig egyszerűen beszüntették arra hivatkozva, hogy az állami költségvetést még nem szavazták meg, az mdemnitás (országgyűlési felhatalmazása a kormánynak, hogy az előző év költségvetése szerint mtézze az ország ügyeit) szabályai szerint pedig ilyen kiadásoknak helye nem volt. Azt is kérték ekkor az alispántól, hogy azon községekben, ahol segéderőre van szükség, alkalmazásáról gondoskodjék. A közgyűlés csatlakozott a Bihar vármegyei jegyző egyesület azon mozgalmához, hogy a jegyzők is vasúti félmenetjegyekben részesülhessenek. Felkérték a vármegye összes országgyűlési képviselőjét ügyük támogatására. A jegyzők kérése 1909-ben teljesült, mikor egyszeri félárú menetjegy váltására jogosító igazolványokat kaptak, de kilátásba helyezték az illetékesek azt is, hogy nemsokára a felárú vasúti igazolványokat is megkaphatják. A jegyzői egylet 1907. február 14-én Losoncon, ismét Pósa István elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott, melyről a nógrádi és sziráki járás jegyzői katonai sorshúzás miatt hiányoztak. A közgyűlés fő célja az volt, hogy a jegyzői kar részt vegyen Nagy Mihály alispán 25 éves szolgálati jubileumi ünnepségén, aki e napon kapta meg a főispántól a vaskorona-rendet. A következő, június 29-én Szécsényben tartott közgyűlésen is ünnepelt a jelen lévő 65 jegyző. Ugyanis a tanácskozás alatt váratlan telefonhívás érkezett: a király Draskóczy Edét a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül a koronás arany érdemrenddel tüntette ki. A programban szerepelt a temetkezési segélyegylet szabályrendelet-tervezete, melyet felolvastak ugyan, de az intézkedést elhalasztották egy Balassagyarmaton tartandó rendkívüli közgyűlésig, mert a tervezethez Koháry Dezső, Papp Gyula, Kovács Ferenc és Bory László módosítási javaslatait is figyelembe akarták venni. A nyugdíjszabályzat előnyös módosítása miatt az egyesület dísztagjává választották Török Zoltán volt főispánt, Pongrácz György tiszteletbeli főjegyzőt, Terstyánszky Kálmán miniszteri titkárt. Papp Jánost, Szilárdy Ödönt és Nagy Mihály alispánt már az előző gyűlésen dísztaggá választották, 1907-ben pedig Fáy Albert vármegyei főjegyző lesz az egylet tiszteletbeli tagja. Elhatározták, hogy az országos jegyzői árvaház javára gyűjtött 5000 koronát továbbra is házilag kezelik. Előterjesztést tettek az alispánhoz, hogy az anyakönyvi kivonatok és családi értesítők kiállításáért és záradékolásáért járó díjak hovafordításáról a községek szabadon határozhassanak. Ugyancsak javasolták, 67. PONGRÁCZ 60. p.; Jegyzők értekezlete. NH. (1906. február 18.); 5198-1906. sz. körrendelet. NHL. (1906. március 27.1-19. p.); NML IV. 402. 235/1906.; Nógrádvármegye községjegyzői kara. NH. (1906. június 10.); Jegyzői közgyűlés. NH. (1906. szeptember 2.); Személyi hírek. NHL. (1906. október 25.) 56