Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

gyei jegyzői nyugdíjalap ekkor 406040 korona érték és 88585 korona 94 fillér adólevél maradvánnyal rendelkezett, míg a honti alap 15877267 koronás túlkiadását az egyesített vármegyei nyugdíjalapból kellett kiegyenlíteni.) A rétsági (nógrádi) járás jegyzői 1925 októberében a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületénél tízmillió koronás alapítványt létesítettek a járás főszolgabírója nevének megörökítésére. A jegyzők országos egyesülete 1925. október 20-án ült össze Budapesten, melyen Nógrádból tizennégyen vettek részt. A tárgyalt két legfontosabb kérdés a jegyzők státusának rendezése, valamint az a nehéz helyzet volt, melybe a pótadó maximálás, a vármegyei hozzájárulás és sok más, eddig az állam által viselt tehernek a községekre hárítása miatt a községháztartások jutottak. Erinek következtében legelemibb kötelezettségeiket is alig tudták teljesíteni. A két vármegye egyesített jegyzői egyletének évi rendes közgyűlését Szécsényben rendezték meg december 16-án. A státusrendezésről és a községháztartási zavarok elhárítására tervbe vett mtézkedésekről dr. Koncz János tartott előadást. Az országos egyesületeknek az adókezelés államosítására vonatkozó leiratával kapcsolatban kimondotta a közgyűlés, hogy a szanálás szempontjainak túlsúlyra jutása miatt nem tartja célszerűnek az adóügyi igazgatás államosítását, egyébként is az államosítás csupán egy általános, szerves közigazgatási reform kapcsán lenne megvalósítható, nem pedig ötletszerűen kiragadva a megoldásra váró problémák közül. Az egylet vezetését utasították arra, hogy kezdeményezze az alispánnál egy értekezlet megtartását a községi háztartások válsága és az ezzel kapcsolatos technikai kérdések megvitatásáról. A tisztújítás során Hummer Ferencet (Balassagyarmat) és Székely Zsigmondot (Szokolya) az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Az egyesület elnöke Regős János (Szécsény), alelnökei dr. Lehotczky Károly (Vámosmikola) és Farkas László (Ludány), főjegyzője dr. Paulus József (Nógrádszakái), jegyzője Mezey István (Letkés), pénztárnoka Bory László (Nógrád) lett.

87 1926. március 20-án rendkívüli közgyűlést tartott a jegyzők országos egyesülete, melynek egyetlen tárgya a jegyzők státusának rendezése volt. Az erről szóló Nógrádi Hírlap-beli tudósítás szerint „jóllehet a jegyző mindenkor mint pompeii katona állta minden támadás és kísértés mellett azt az őrhelyet, melyet a község s felettesei bizalmából betöltött, s elismerés helyett a mellőzés jut osztályrészéül." A közgyűlés a fizetésrendezésről szóló rendelet sürgős kibocsátását követelte a kormánytól. Az egyesített jegyzői egylet rendes évi közgyűlésén, június 4-én Pályi Pál vármegyei főjegyzőt az egyesület tiszteletbeli tagjává választották. Az 1927. évi tagdíjakat a jegyzők részére 8, az aljegyzők részére 4 pengőben állapították meg. A státusrendelet késedelme miatt három nógrádi nemzetgyűlési képvise87. N és HvHL. (1925. május 28. 1-4. p.); 538/1925. sz. N és HvHL. (1925. augusztus 20. 4. p.); A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... NH. (1925. december 25.); Murgács Kálmán dalestélye. NH. (1925. június 31.); 613/1925. sz. N és HvHL. (1925. augusztus 6. 2. p.); 628, 609/1925. sz. N és HvHL. (1925. augusztus 13. 2-3. p.); Kóródy Katona János: A pap, a tanító, a jegyző. M. (1925. október 4.); A rétsági járás főszolgabírójának. NH. (1925. október 18.); A Községi és Körjegyzők Országos Egyesületének... NH. (1925. november 1.) 81