Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

1922. november 19-én a Nógrádi Hírlap Magyar tisztviselő sorsa Csehszlovákiában címmel cikket közölt a valaha Hont vármegyéhez tartozott Bátorfalusi Körjegyzőség vezetőjének, Tornyos Józsefnek a viszontagságairól, akit 34 évi megszakítatlan szolgálat után három napi felmondással csak azért bocsátottak el a zömmel magyarok lakta jegyzőség éléről, mert határidőre nem igazolta cseh és szlovák nyelvtudását. A Nógrádvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesületének közgyűlését 1922. november 18-án tartották meg Salgótarjánban az ipartestület közgyűlési termében mindössze 27 tag jelenlétében. Hummer Ferenc betegsége miatt Harmos Pál alelnök vezette a tanácskozást. Pongrácz György vármegyei főjegyzőt ekkor választották az egylet tiszteletbeli tagjává. Az 1923. évi tagdíj már 1000, illetve aljegyzőknek 500 korona lett. Csekey Sándor kazári jegyzőnek azon indítványát, hogy az egyesület kösse le magát a választási rendszer fenntartása mellett, egyetlen szavazat ellenében, az összes szavazatokkal elvetették. A járási jegyző egyesületeket felhívták az újjáalakulásra, hogy az egyesület 1923. évi tisztújítása zökkenőmentes lehessen. Elhatározták a jegyzői törzskönyv újbóli felfektetését is, illetve az egyleti alapszabályok átdolgozását a megváltozott viszonyokra és az országos egyesületi új alapszabályokra tekintettel.

84 A jegyzői nyugdíjalap költségvetését 1923-ra 154980 korona szükséglettel és ugyanannyi fedezettel elfogadták. Figyelembe vették a nyugellátások megállapításánál a lakbérpótlékot is. A községi hozzájárulások a jegyzői fizetések 45 %-át tették ki. Ekkor már a jegyzői állások betöltésekor a pályázóknak a Tanácsköztársaság és a forradalmak alatt tanúsított magaviseletüket igazoló okmányokat is fel kellett mutatniuk. 1923. április 12-én Rakovszky Iván - „a vármegyék bajnoka" - a szécsényi választókerület képviselője, aki a monarchiával való teljes jogfolytonosság pártján állt, ankétot hívott egybe, melyen közigazgatási reformjavaslatát vitatták meg. E javaslatban ő a jegyzők belügyminiszteri kínevezését ígérte, de jellemző, hogy a tanácskozásra mindössze három jegyzőt hívtak meg. Az ankét keretében a jegyzők országos egylete is közgyűlést tartott, melyen vármegyénkből tizenhármán voltak jelen. A tanácskozás legfőbb tárgya a választási és a kinevezési rendszerek melletti állásfoglalás volt. A választmányi ülésen kompromiszszum jött létre a két irányzat hívei között. A kari egység érdekében arra hatalmazták fel a vezetőséget, hogy a reform kapcsán minél több újítást próbáljanak keresztülvinni. A nógrádiak véleményét is ismertették a választmányi ülésen: 71 jegyző a kinevezési, 2 pedig a választási rendszert támogatta megyénkben. A szécsényi járási jegyző egyesület június 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen elnökké Farkas Lászlót (Ludány), jegyzővé Jungmann Ernő adóügyi jegyzőt (Nógrádmegyer), nyugdíjválasztmányi taggá Sziller Györgyöt 84. CSIZMADIA 1976. 356-358. p.; Adományok a jegyzők árvaházára. NH. (1922. január 1.); 393/1922.SZ. NHL. (1922. július 27. 1-2. p.); 748/1922.sz. NHL. (1922. augusztus 17. 1. p.); 392/1922.SZ. NHL. (1922. augusztus 24. 2. p.); Magyar tisztviselő sorsa Csehszlovákiában. NH. (1922. november 19.); „P": Nógrádvármegye jegyző egyesületének... NH. (1922. november 26.) 78