Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

adományt vártak. Az országos jegyzői árvaházi egyesület vagyonának kezelésére Pozsár Istvánt/ az árvaház egyesület jegyzőjét kérték fel. A rendes évi közgyűlést 1921. június 28-án Balassagyarmaton tartották. Hummer Ferenc elnök azt tanácsolta, hogy az országos egyesületnek a választási rendszer fenntartása ügyében hozott határozatában meg kell nyugodni, bár a vármegye jegyzői a kinevezési rendszer hívei. „Van elég tere a reformoknak, amelyek kívánásában egységes úgy a választási, mint a kinevezési rendszer tábora. A reform nem pártérdekek előmozdítására, hanem egyetemes közigazgatási szempontból valósítandó meg" - folytatta. Az országos jegyző egyesülettel szemben a nógrádi egyesület rendezte a tartozásait. A háborús közigazgatási szolgálat kétszeres beszámítása ügyében várakozásra szólította fel a megye jegyzői karát mmdaddig, amíg ezt a kedvezményt megadják az állami nyugdíjjogosultaknak. Kérelmezték az alispánt, hogy a magánmunkálati díjak ötszörös felemelése ügyében a törvényhatósági bizottságot vegye rá, hogy e határozatot tartsa fenn a belügyminiszteri leirattal szemben. A Rákóczi-internátusnak a csehszlovák állam általi kisajátítását meggátolandó, memorandumot intéztek a TEVEL (Területvédelmi Liga) nógrádi köréhez. Kiderült, hogy a Jegyzők Házára addig már 9820 korona gyűlt össze adakozásból, melynek kétharmadát a jegyzők főiskolás gyermekemek létesítendő internátusra, egyharmad részét az árvaház berendezésére fordították. Kérték a törvényhatóságtól két árvaházi alapítvány létesítésére szolgáló 50000 koronányi adomány megszavazását. Megállapították, hogy segéderők hiánya miatt a közigazgatás csőd előtt áll. A hiány orvoslása érdekében felterjesztést tettek a vármegyéhez és az országos jegyzői egyesülethez. Bory László indítványára az egyesület úgy határozott, hogy Balassagyarmaton jegyzői leány- és fiúinternátust létesít és a losonci internátus céljára megszavazott összegeket is erre a célra fizetik be ezentúl, Balassagyarmat városát pedig ingyentelek adományozására kérték. Július 17-én Bujákon, a községháza udvarán táncmulatságot tartottak a jegyzői árvák javára, melynek bevétele 3284 korona volt. A Belügyminisztérium az egri községi közigazgatási tanfolyamra ekkor már három nógrádi fiatalt vett fel, de huszonkét pályázó jelentkezett. A törvényhatósági bizottság belátván, hogy a tanfolyami hallgatókat nehéz anyagi helyzetük miatt állandóan segélyezni kell, felhívott minden nagyközséget és körjegyzőséget, hogy egyszeri 300 koronás adományt szavazzanak meg s ebből az alispán annyiszor 300 korona segélyt utaljon ki, amennyi telik belőle. A jegyzői nyugdíjalap 1922. évi költségvetését 140000 korona szükséglettel és ugyanannyi fedezettel megszavazták, de a községi hozzájárulás ekkor már elérte a jegyzői fizetések 45 %-át. A jegyző egyesület rendkívüli közgyűlését 1921. november 15-e helyett december 17-én tartották csak meg a királypuccs miatt elrendelt belügyminiszteri tilalom miatt. Itt egyebek mellett a Községi Közlöny támogatásáról, megrendelések gyűjtéséről volt sző. A közlönyt az egyesület főjegyzője tudósította azontúl az egyleti ügyekről, de a tagokat is felkérték, hogy szakközleményeikkel támogassák a lapot. Az egyleti tagdíjat 1922-re jegyzők részére 100, aljegyzők részére 50 koronában állapították meg. A gyűlés résztvevői megköszönték Balas76