Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

6. Jegyzők a világháborúban és a forradalomban (1914-1919)

dort (Kazár), jegyzővé Lipovszky Pált (Bércei) választották. A közgyűlést jó hangulatú társasebéd követte estig.

77 A háború előrehaladtával megszaporodtak a rekvirálások. A jegyzőknek kötelességük lévén - ebben közre kellett működni, ami addig sem túl nagy népszerűségüket még jobban megtépázta és a lakosság egyre nagyobb részét állította szembe velük. 1916. március 23-án öt járás jegyzői (a balassagyarmati, rétsági, szécsényi, sziráki, kékkői) értekezletet tartottak Nagy Mihály alispán elnökletével az eltitkolt gabonakészletek hatósági feltárása módozatainak megbeszélése végett, az árvaszék elnöke pedig a jegyzői kar előtt kifejtette a hadiárvák érdekében indítandó mozgalom irányelveit és a követendő eljárást. Hummer Ferenc érsekvadkerti jegyzőt a hadikölcsön-jegyzések körül kifejtett érdemei elismeréséül a király aranykoronás érdemkereszttel tüntette ki. Valószínű azonban, hogy a kitüntetés mögött ott állt egész 24 éves munkálkodása a nagyközség élén. Hiszen az eladósodott községből vagyonost csinált, csendőrparancsnokságot szervezett, jegyzői működése alatt létesült a távírda és a telefonállomás. Államosította a község felekezeti óvodáját, gazdasági és háziipari szaktanfolyamokat rendeztetett, de fáradozott a Romhány és Nagyoroszi közti vicinális út létrehozásán is. A felettes hatóságok rendeleteit nemcsak kifüggesztette, hanem a utániak után azok tartalmát egyszerűsítve el is magyarázta. Az erdélyi menekülteket is többször segítette bőséges adományokkal. Mindenesetre benne bízott a község népe és sikerült a jó viszonyt mindenkivel fenntartania. A vármegye törvényhatósági bizottsága 80180 korona 49 fillér szükséglettel és ugyanannyi fedezettel jóváhagyta a jegyzői nyugdíjalap 1917. évi költségvetését, de a községi hozzájárulást 10 %-ról 13 %-ra emelte. A losonci Rákóczi-fiúinternátusnak is emelnie kellett az évi díjat 500 koronára, de a nem jegyzői és tanítói gyermekek után még ettől is többet kellett fizetni, évi 700 koronát. A háború alatt is működtek a járási egyletek. Az 1917-ben megyei jegyzőegyleti elnökké megválasztott Hummer Ferenc lemondott járási egyleti elnöki tisztségéről és helyébe Kosztolányi Gyula balassagyarmati főjegyzőt választották meg. 1917. november 1-én a törvényhatósági bizottság elfogadta a jegyzői nyugdíjalap 1918. évi költségvetését 84033 korona 80 fillér szükséglettel és ugyanannyi fedezettel, de a községi hozzájárulások most is a jegyzői fizetések 13 %-át tették ki. A meglehetősen szegényes forrásanyagban feltűnik egy panaszos hang is 1917 őszén. Egyes helyeken a körjegyzők a tanszemélyzetnek részben vagy egészben megtagadták a petróleum, vagy a cukor kiszolgálását. A vármegye tanfelügyelője az alispánhoz fordult, hogy figyelmeztesse a jegyzőket eljárásuk törvénytelenségére és súlyos következményére. Valószínű azonban, hogy az 77. 15083-1914. sz. körrendelet. NHL. (1914. szeptember 3. 3. p.); Tanfelügyelői jelentés. NH. (1914. november 15.); 16977. alisp. 899. jkvi.; 1914. sz. NHL. (1914. december 3. 2. p.); Egy kis hőslelkű tragédiája. NH. (1915. szeptember 12.); 760/1915. sz. NHL. (1915. október 28. 1. p.); 11235-1915. sz. NHL. (1915. december 2. 5. p.); Közgyűlés. Nógrád. (1915. december 11.); 69