Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig

Az augusztus 3-i közgyűlésen Draskóczy Edét (Losonc), Schmidt Józsefet (Lőrinci), Papp Jánost (Salgótarján) küldték az országos jegyzői egylet közgyűlésére a megyei jegyzők képviselőiként. Utasították őket, hogy az ügyvédi rendtartás 96. §-ának megváltoztatására szavazzanak. Ekkor tárgyalták a jegyzői nyugdíjalap-szabályrendelet módosítását is. Kimondták, hogy a nyugdíjra képesítő szolgálati évek kezdő időpontja 1874. május 28-a legyen, mint a nyugdíjintézet törvényes elismerésének napja. Az özvegyek özvegyi nyugdíjat, az árvák (a fiúk 18, a lányok 15 éves korukig) évi segélyt kaphattak e szabályzat alapján. Az évi nyugdíj mértéke 12-20 évi szolgálat esetén 300 forint, 20-30 év között 350 forint, 30-40 év között 400 forint lett, az özvegyi nyugdíj pedig ennek felerésze. Az árváknak fizethető legmagasabb évi segély 50 formt volt. Bár volt, aki a hátralékosoknak részletfizetés engedélyezését javasolta, a közgyűlés Draskóczy Ede indítványa szerint úgy döntött, hogy hátralékukat egy összegben törlesszék, mert ez saját érdekükben is áll. A közgyűlés legfontosabb határozata az volt, hogy a nyugdíj intézeti és egyleti elnöki tisztséget egyesítik. Módosították a jegyző egyleti alapszabályokat is, melyre a járási fiókegyletek megalakulása miatt volt elsősorban szükség. Ezek további szervezésére hattagú bizottságot választottak. Elfogadták az egylet ügyrendjét is, melyet nyomtatva minden tagnak elküldtek. Az egyletnek ekkor 65 tagja volt, mert a nógrádi járási tagok listája még mindig nem érkezett be. Barna Gyula másodjegyző leköszönt, helyére Papp Gyulát választották. A jegyzői szigorló bizottságba Árvay József mellé póttagot is választottak, hogy távolmaradása esetén is mindig legyen jegyző tagja a bizottságnak. A gyűlés állást foglalt egy szakkérdésben is az örökösödési eljárás terén. Elhatározták, hogy a jegyzői szaklapnak számító Községi Közlönyt minden körjegyzőségben megrendelik. Elfogadták a költségvetést, majd egyes nyugdíjazásokról döntöttek. Elhatározták, hogy a fegyelmi vizsgálatoknál a szolgabíró mellé egy községi vagy körjegyző kiküldését kérvényezik. Gyürky Ábrahám főispánt tiszteletbeli taggá választották, végül Árvay József volt egyleti elnök fáradozásait az egylet és a nyugdíjintézet érdekében jegyzőkönyvileg örökítették meg.

40 1882. június 17-én Balassagyarmaton tartották a megyei jegyző egylet következő ülését, melyen összesen csak 16 tag jelent meg. Jellemző az erről szóló cikk hangvételére, hogy az egyik megjelentről, Schneider Györgyről még azt is megjegyezte az írója, hogy „ez utóbbi csak megmutatta magát". Hozzá kell azonban tennünk, hogy ekkor már megjelent az egyleti gyűlésen három jegyzősegéd is. A nyugdíjintézeti számadások megtárgyalása után új számadási táblázatot vezettek be. A nagymérvű tagdíjhátralékról kiderült, hogy „sokaknál az ellenszenv, többeknél a rendetlen fizetés kiszolgáltatás, másoknál a szegénység, némelyeknél a díjmagasság s mindnyájuknál a pénz hiánya találtatott fel, okául a díj csekély befizetésének". Az alacsony fizetések miatt a hátralékos ta40. Papp János és Endrődy Géza: Felhívás. NL. és HH. (1881. április 24.); Árvay bácsi: Válasz. KK. (1881. május 8.164. p.); Hirdetmények. NHÉ. (1881. április 25. 2. p.); NML IV. 402.12/1881.; Felhívás. NHÉ. (1881. június 3. 1. p.); Szécsényben... NL. és HH. (1881. július 3.); Hirdetmények. NHÉ. (1881. július 28. 1. p.); KK. (1881. augusztus 7. 1. p.); NHÉ. (1881. október 37. sz. 1-2. p.); Nógrádmegyei községi és körjegyzők... NL. és HH. (1881. szeptember 4.) 32