Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

3. A községrendezéstől a megyei jegyzői egylet országos elismeréséig (1873-1880)

3. fejezet A községrendezéstől a megyei jegyzői egylet országos elismeréséig (1873-1880) „Rendezett községek, tevékeny jegyzői kar teszik lehetségessé a jó közigazgatást. " (Nógrádi Lapok, 1873. január 19.) A községrendezés során néhány túlzó már a megye, mint közigazgatási egység célszerűségét is kétségbe vonta és a gyors, pontos közigazgatás bevezetéséhez a centralizáció fokozódását tartotta szükségesnek. A Nógrádi Lapoknak erről a jelenségről szóló cikke a megyei autonómiát a lélek nélküli bürokrácia ellenszerének tekintette. Az írás szerzője nem látta remény teleírnék a falusi közigazgatás jövőjét: „Tudjuk, hogy a jegyzők nem mindegyike mintaképe a jó jegyzőnek. De a jó akarat, a felelősség és kötelesség érzete fogja némileg pótolni a hiányokat. A szigorú felügyelet, a hanyagság és mulasztások fenyítése megadja a többit. A jegyzői hivatal nem sinecura, nem mellékes foglalkozás, de a jegyző egész idejét s tevékenységét igénybevevő fontos állás, mely hivatva van egy, sőt több község lakóinak nyugalmát megadni s ezer bajnak és költségnek elejét venni." Történtek szabálytalanságok is a képviselő-testületek megválasztásánál. Balassagyarmaton például ilyenek miatt semmisítette meg a választást az igazoló választmány. Az alábbi, nyilván elfogult és szenvedélyes sorok jelentek meg a sajtóban az eset kapcsán: „Ideje már, hogy Balassa-Gyarmat polgárai felszabadítsák magukat azon igazán nevetséges befolyás alól, melyet reájok Tornyos Zsigmond, Ticsénszky Miklós s még néhány hason minőségű tehetségtelen, de annál elfogultabb ember minden igaz ok nélkül, de a közjó rovására gyakorol."

24 1873. február 16-i számában a Nógrádi Lapok a következőket jelenthette: „A községek rendezése megyénk egész területén be van fejezve, amennyiben a képviselő-testületek megalakítvák s a községi elöljárók, jegyzők megválasztvák." A működésüket meghatározó szabályrendeleteket csak a következő hónapokban alkották meg. A megválasztott jegyzők között oda nem való, alkalmatlan egyének is voltak. Ennek az volt az alapvető oka, hogy az egyes jegyzői állomásokra túl kevés volt a jelentkező s ezért a képesítési vizsgálatokat sem 24. CSIZMADIA 1976. 132., 135. p.; A balassagyarmati járásban... NL. (1873. június 12.); A Nógrádi járás összes... NL. (1873. január 12.); B.-Gyarmat, január 18. NL. (1873. január 19.); Szécsényi járásban... NL. (1873. január 19.); Közigazgatás. NL. (1873. január 26.); Jegyzőkül... NL. (1873. február 9.) 20