Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

Nem hiszem, hogy a nézetüket ilyen gyorsan megváltoztatták volna. Mi, akik születésünktől fogva sokat szenvedtünk, mi akarjuk a leghűbben a szociális, 558 szabad Magyarországot felépíteni. A lefegyverzéssel kapcsolatban szeretném, ha a nemzeti 559 bizottság tagjai le­raknák a náluk lévő fegyvert, mert a régi megyei forradalmi tanácsnak sem vol­tak fegyverei. Mi béké[be]n akarunk élni. Nem biztosíték számunkra, hogy az a százados a parancsnok Nagybátonyban, akinek bánásmódja miatt két sorkatona akasztotta fel magát. [Az] ilyesmi nem biztosíték számunkra. Az őszinte szán­dék vezessen mindenkit! Ha a dolgozó nép nagy többsége Mrázik e[lv]t[ársat] akarja és bizalmat szavaz neki, akkor helye lesz a tanácsban. Én megkérem, hogy azonnal mondjon le a bizottság, és még egyet kér[d]ek: kik azok a bűnö­zők, akiktől tartani kell, és kik azok a fehérterroristák, mert ezeket az elemeket mi sem kívánjuk. Nagybátonyi kiküldött: Mi most azért jöttünk össze, hogy a Mrázik­tanáccsal együttműködjünk, vagy pedig azért, hogy ők önként lemondanak-e? Itt az egész megyéről szó van, és ez egy olyan dolog, aminek meg kell történni! Összehívta-e őket valaki? Nyilván nem. Tehát mi is azt követeljük, hogy önként mondjanak le! Dr. Magos [Béla] pol[gártárs]: Azért kértük a megjelenteket, valamint az összekötő polgártársat, győződjenek meg [arról], miszerint a működésükkel kapcsolatban bizalom a tagság részéről nincs. Tudják azt, hogy itt nem tanácsta­gok szólnak, hanem a tanácstagok mögött lévő dolgozók, bányászok és munká­sok. Ha ezt valaki el akarja feledtetni, az az ember soha nem is akar őszinte len­ni. Felkéri Andó polgártársat, számoljon be. Andó [István] e[lv]t[árs]: Kedves polgártársak! Először is azt akarom mon­dani, hogy nekem a megyében semmiféle funkcióm nem volt. Én a hároméves pártfőiskolának voltam a tagja, és ott is tartózkodtam. Megelőzőleg voltam párttitkár a Tűzhelygyárnál, az Acélárugyárnál, végezetül pedig a Tömegcikk­műveknél. Én magam is részt vettem a tüntetésben. Akkor, amikor elindult a tömeg, én magam is a diákság követelésével egyetértettem. Pedig már kezdet­ben is voltak olyan dolgok, amik nekem nem tetszettek. Voltak olyanok, akik puskákat rejtegettek a kabátjuk alatt. Sőt 560 a diákság is kidobta az ilyen eleme­ket [a] soraiból. Én a forradalmat követő vasárnap jöttem haza. 561 Budapesten már látszott a for­radalom jobbratolódása. Itt helyben is a pártfunkcionáriusok telefonjait leszerel­ték. Lehetetlenné tették, hogy a kapcsolatot felvegyük Budapesttel. Mi magunk felajánlottuk, hogy mi is új módon akarunk dolgozni, mi magunk is félreállítot­tunk minden kompromittált elemet. Felajánlottuk a volt járási és városi pártbi­zottság épületeit, rendezzék be kollégiumnak vagy lakóháznak, aminek akarják. Mi egy épületet kértünk, hogy a megyei, városi, járási bizottság létszámát erő­558 Helyesen: szocialista. 559 Értelemszerűen a munkás-paraszt bizottságról van szó. 560 Inkább: Még. 561 Az október 23-át követő vasárnap október 28-án volt. 415

Next

/
Oldalképek
Tartalom