Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

gal keseredett el. Én [a] magam részéről azt vallom, hogy amit az ember a szá­ján kimond, az a szent tiszta igazság legyen. Ők abban a hitben éltek, hogy az ellenforradalom itt is erőre kap. Nekünk min­den vágyunk arra irányult, hogy ilyen még a fejét se üsse fel. Most utólag, ami­kor bizonyítani már nem lehet, nem lehet ilyesmit állítani. Nem lehet úgy eljár­ni, mint a múltban, hogy ha nem volt kulák, akkor csinálunk, vagy pedig ha nem volt ellenforradalmár, azok először nekünk jöttek volna, velünk találták volna szembe magukat. Kérem, ami a hatalom átvételét illeti, igenis fegyverek­kel, géppisztolyokkal jöttek be, ahol én tartózkodtam. Azt el kell ismerni, hogy nagyon udvariasan viselkedtek. Elvették a fegyveremet s nekem szegezték a kérdést, elismerem-e a Kádár-kormányt. Egyet tudok csak, hogy mi azt akartuk, hogy nyugalom és béke legyen. Arra kértek, hogy működjek velük. Kérem, én nem bánom, énbennem megvan a készség, de én önmagamat nem képviselem. A magam részéről jog[i] tanácsommal segítem a bizottságot. Nagyon szépen és rendesen tárgyaltunk, amikor részt vettem egy-egy ülésen, illjetve] megbeszélé­sen. Ezek a megbeszélések igen szűk körűek voltak, lehet, hogy én igen jóhisze­mű voltam velük szemben. Az én feltevéseimnek helyt adtak. A jobboldali ve­szélyt ők is el akarják hárítani. Nekem is az volt az érzésem, hogy itt [semmi] nem úgy történik, ahogy kellene, ezért arra kértem a bizottságot, ill[etve] a munkás-paraszt forradalmi bizottságot, [hogy] egyeztessük össze nézeteinket, találjuk meg a kivezető utat, mert csak így lesz rend és nyugalom Nógrád me­gyében. Olyan hírek is érkeztek hozzám, hogy [a] falukon már listákat készítet­tek [a] kommunistákról, akiket ki akarnak majd végezni, viszont olyan hírek is érkeztek hozzám, hogy a kommunisták is készítettek kimutatást azon emberek­ről, akik a forradalomban részt vettek, és [őket is] ki akarják végezni. Ez igen helytelen dolog, mert úgy látom, a megfélemlítésre megy [ki] a dolog. Bízni kell a magyar munkásnép józanságában, én nem hiszem, hogy hajlandók volnának az ellenforradalmárok uszályába kerülni. Én most hallottam először, hogy itt fegyveres oktatás történik. Azt láttam, hogy [az] első bizottság tagjaitól elszedték a fegyvert. Azokat az egyéneket, akik ezen listákat állították össze, fe­lelősségre kell vonni! Ebben a vármegyében nyugalomnak kell lenni! Mi meg­védjük megyénk minden egyes dolgozóját. Bízzunk megyénk munkásainak jó­zanságában! Azt is tudom, hogy a munkás-paraszt forradalmi tanácsban sok a jóindulat, ne söpörjünk most sem, hanem válasszunk demokratikusan! Legyen ebben az országban demokrácia, hogy valóban igazi szocializmust építsünk! Nagybátonyi kiküldött: Az Acélárugyárnak Mrázik e[lv]t[árs] azt mondta, hogy őt a nagybátonyiak választották meg. Kérdezem én, hogy ki választotta meg őt? Kérdezem továbbá azt is, honnan szerezték a géppisztolyokat? Mrázik [János] e[lv]t[árs]: Tudjuk jól, mennyi fegyver van kint a megyében, és ezzel együtt annyi bűnöző is van kint, hogy a karhatalmi szerveinket erősíte­ni kell. A rendőrség kiegészítéseként szerveztük meg a nemzetőrséget. De na­gyon sok bányász szaktárs jelentkezett, ezért úgy gondoltuk, hogy őket nem vonjuk ki a termelésből és inkább gyári dolgozókat vonunk be. A fegyvereket pedig 413

Next

/
Oldalképek
Tartalom