Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

gyűlölete irántuk milyen nagy! És tudtam meg 523 azt is, hogy kik választották meg őket éjnek idején. Azok az emberek, akik az elmúlt időkben is minden fenntartás nélkül az ő határozatukat egyhangúlag és fejbólintgatással elfogad­ták. Nem Mrázik ellen van kifogásom, csak hallottam azt, hogy miket csináltak. Olyan becsületes emberekre van szükségünk, akik nem a munkában való to­vábbhaladásra használják fel érdemeiket, hanem csupán ezt a munkát azért vé­gezték, mert az a meggyőződésük és a dolgozók érdekeit akarják szolgálni, és azért, hogy végre egy szabad, független államban élhessünk. Mondhatom azt, hogy kitüntetés volt részemre, hogy a bányászok részéről mint kiküldött a Ká­dár-kormányhoz elmehettem, 524 és elképedtem akkor, amikor [Kádár] azt mon­dotta, hogy olyan jelentéseket kaptak az itteni [munkás-paraszt] tanácstól, hogy a megyében minden rendben van, az üzemekben hetven százalékban folyik a munka. És ezzel szemben az volt a helyzet, hogy nem dolgoztak a gyárak és még csak húszszázalékos termelés sem volt. Miért kellett ezt csinálni? A bérek kérdésével kapcsolatban Kádár maga is megmondotta, hogy ettől a tíz­tizenöt százaléktól jelen pillanatban, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet többet juttatni. De majd ezután vigyázunk arra, hogy a határainkon ne legyenek csapok, hanem minden az ország életszínvonalát 525 segítse elő, és ha ez így lesz, ez lesz biztosíték arra, hogy az életszínvonalat is tudjuk még jobban emelni. Mert ez a sokat hangoztatott életszínvonal-emelés sokkal mélyebben volt. Ká­dár maga is elismerte, hogy a kiadott brosúrák tiszta hazugságok voltak. Én csupán javaslom azt, hogy az új megyei tanács embereit tényleg alulról vá­lasszák meg, [olyanokat,] akik tényleg a dolgozók érdekeit fogják képviselni és azoktól fognak kérni egy-egy kérdésben véleményt és javaslatot, nem pedig olyanokat, akik állig fel vannak fegyverkezve. Nem akarunk senkit sem bánta­ni. Kellett, mert szükségszerű volt a nemzetőrségnek egy-két ávóst kihallgatni, de kérdezzék meg azokat az embereket, hogy hogyan viselkedtek vele 526 szem­ben [a nemzetőrök]! A legszebben és a legbecsületesebben. És [...] 527 mielőtt el­mentek volna, megmondták nekik, hogy úgy viselkedjenek, hogy nekik is van­nak gyermekeik és családjuk, akiket féltenek és szeretnek. Vigyázzunk magunk­ra, mert mi magyarok nagyon kevesen vagyunk, hiszen most is olyan sokan pusztultak el közülünk! Én fenn jártam B[uda]pesten, és láttam azt a borzalmat. Rákóczi út nincs! Értsék meg, mi nem akarunk ölni, mi emberi életet akarunk élni! Köszönöm, hogy meghallgattak. Mlinarik [István] p[ol]g[ár]t[árs]: A választáson Önök közül sokan ott vol­tak. Elég annyit mondani, hogy bizonyos fogyatékosság volt munkánkban, mert hiba nélkül munka sincsen. Az megtörtént, hogy november 5-én a gyárakban, 523 Helyesen: megtudtam. 524 Beda itt a Szabó Ervin vezette november 12-ei küldöttségre utal. Ld. a 247. számú do­kumentumot is. 525 Helyesen: az életszínvonal emelkedését. 526 Helyesen: velük. 527 Az értelemzavaró amikor szót hagytuk el. 405

Next

/
Oldalképek
Tartalom