Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

és [amin] haladunk. Ha Mrázik e[lv]t[árs] a bányászok bizalmát elnyert akkor mi is elismerjük, de abba nem egyezünk bele, hogy az ő akaratukat mi is elfogadjuk! Akik odakerülnek, álljanak tisztán a nép elé! Én ezt vállalom, és azt remélem, hogy mind, aki itt megjelent, vállalja is ezt. Hogy Mrázik e[lv]t[árs] vállalja-e, nem tudom. Ha vállalja, akkor álljon oda a bányászok elé és kérje a bizalmukat! Ha megkapták, úgy mi is elismerjük, de amennyiben nem kapták meg, úgy azt hiszem, hogy ha egy csöpp gerinc van még bennük, félre fognak állni. A néphatalom a közös társadalmi összefogás alapján jöhet létre. Csak az lehet, amit a nép akar. Tehát amikor mi, [a] S[algó]tarjáni Iparmedence dolgozói és ezek között az Acélárugyár négyezer fővel dolgozó üzeme nyomatékosan beleszólhat abba, hogy milyen összetételű legyen a megyei tanács.

514 Éppen ezért nem nézhetjük azt, hogy egy kis klikk uralmát lehajtott fejjel elfogadjuk. Két nappal ezelőtt megindult a termelőmunka, de sajnos a mai napon megállt, mert olyan hangok ütötték fel a fejüket, melyek gyárunk dolgozóit felbőszítették, sőt még attól sem riadtak vissza, hogy provokáljanak. Mi dolgozni akarunk, mert arra nagy szükség van. Becsületes dolgozókra van szükségünk, és becsületes vezetőkre is. Aki ezt meg nem érti, az saját maga tűnjön el a porondról! Az MDP programja nem azért bukott el, mert nem volt jó, hanem azért, mert egyes emberek a tagsági könyvet arra használták fel, hogy jobb álláshoz jussanak, és ezen keresztül jobb anyagi helyzetet teremtsenek maguknak. Én tisztelettel és becsülettel adózok az igazi kommunistáknak, de azt is meg kell mondani, hogy hátamon ki tudnám hordani azokat az embereket, akik igazi kommunisták. De sajnos [a] letűnt funkcionáriusok még mindig itt vannak, és fegyverekkel akarják uralmukat megőrizni. És éppen ezért a dolgozók fel vannak zaklatva akkor, amikor azokat az embereket, akik a forradalom érdekében fegyvert ragadtak, fasisztáknak nevezik. Kérdezem én azt, hogy azok a diákok vagy munkások, akik Budapest utcáin harcoltak, fasisztáknak mondhatók-e? Aki ezzel azonosítja magát, nyújtsa fel a kezét! Nem mondjuk azt, hogy nem voltak olyan elemek, akik a forradalmat a saját céljaik érdekében akarták kihasználni, de azt mink magunk is kidobtuk volna magunk közül, mint ahogy a must kiforrja magát. Mi csak szabadok akarunk lenni, mint ahogy ez a kívánsága már a magyar népnek évezredek óta. Nem engedhetjük meg azt, hogy azok a vezető emberek, akik a Rákosi-féle időkben vezető szerepet játszottak, most is vezető szerepekben legyenek, és csak csupán önzési célból akarják hatalmukat megvédeni, hogy a húsosfazéktól ne kelljen nekik távozni! A gyárak várják őket, mint becsületes dolgozókat, és foglalják el helyeiket a termelőmunkában, amivel bebizonyíthatják azt, hogy dolgozni is tudnak. Minden emberre szükség van az újjáépítésben! Jöjjenek vissza a gyárakba, a munkapad mellé dolgozni, de ne fegyverrel a kezükben! Arra kérem Mrázik e[lv]t[árs]at, hogy szerezze meg a nép bizalmát, és most azonnal tegye lehetővé, hogy akiket a nép választ a megyei bizottságba, azokból jöjjön [az] létre. Szerezzék [meg] a dolgozók bizalmát, mint ahogy mi is 514 Valahogy így lenne helyes ez a mondat: Tehát mi, a Salgótarjáni Iparmedence dolgozói és ezek között az Acélárugyár négyezer fővel dolgozó üzeme is nyomatékosan beleszólhatunk abba, hogy milyen összetételű legyen a megye vezetése. 402