Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)
268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.
Dr. Magos [Béla] p[ol]g[ár]t[árs]: 483 Tisztelt Munkatársaim! Tisztelt Értekezlet! Részben meghívásra, részben önként jöttünk ma össze, hogy iparmedencénk munkástanácsainak kiküldöttjei útján megtárgyaljuk megyénk ügyét. 484 Jól tudjátok mindannyian, hogy ez ideig úgy városunkban, mint a környékén rend és nyugalom uralkodott. Nem puskalövés, de még tettlegeskedés sem történt. Ennek mindannyian örülünk. Nem engedtük úrrá kapni 485 a személyeskedést sem. [Az] első naptól kezdődően álláspontunk az volt, hogy ahol a bosszúállás megkezdődik, ott a jogrend bevégződött. Mi pedig továbbra is jogrendben, sőt, munkásérdeket szolgáló, többségi megelégedést kiváltó, igazi jogrendben kívánunk élni. Tudjuk jól, hogy az Acélárugyár néhány napja, azaz hétfőn és kedden 486 megkezdte a termelést. De elkezdtek [dolgozni] a bányák is, úgy, ahogy tudtak. Azt hittük, hogy beállt a nyugalom. Tévedtünk. A munkások ugyanis a munkát abbahagyták. Ennek indokául az szolgált, hogy az iparmedence munkástanácsai által választott megyei forradalmi nemzeti bizottságot Mrázik polgártárs többedmagával egy éjszaka lefegyverezte. 487 Úgy az ipari munkások, mint a bányá483 Magos Béla a gyár munkástanácsának elnöke volt. Ld. a 37. és a 38. számú dokumentumokat. 484 Tehát nem csupán az Acélárugyár nagyüzemi munkástanácsának üléséről, hanem a Salgótarjáni Iparmedence munkásküldötteivel kibővített tanácskozásról van szó. 485 Helyesen: úrrá lenni. 4S6 Nagy valószínűséggel a tanácskozás napjára, november 13-ára, és az azt megelőző hétfőre, november 12-ére utalt Magos Béla. 487 Az akció lefolyását több interpretációban is ismerjük. Mrázik szerint a Kádár-kormányt támogató, döntően volt kommunista párt- és tanácsi funkcionáriusok, valamint bányászok 1956. november 5-én alakították meg Salgótarjánban a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottságot, majd fegyveres csoportjukkal november 5-éről 6-ára virradó éjszaka elfoglalták a megyei tanács épületét. A még mindig itt székelő és 1956. október 30-án demokratikusan megválasztott Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság jelen lévő tagjait elzavarták. (NML XXV. 4. c) B. 460/1959. Tárgyalási jegyzőkönyv 46. p. Mrázik János tanúvallomása.) Bozsik Valéria „A nógrádi kommunisták harca az ellenforradalom ellen" című, 1957es művének 58-60. oldalán viszont azt olvashatjuk, hogy a Mrázik-féle forradalmi bizottság csak azt követően alakult meg, hogy Darázs százados vezetésével november 6-án éjjel egy óra felé a megyei szakszervezeti székházból, ahol akkor az MDP székelt, kettesével leszivárogtak a fegyveresek a BM megyei főosztályára - ezt Bozsik szerint a baglyasaljai bányászok már 4-én este elfoglalták - s onnan támadták meg a megyei tanácsot. Némileg másként emlékezett a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság megalakulására Szabó István, a megyei rendőrkapitányság akkori vezetője, 1957. november 26-ai kihallgatásakor. Szerinte 1956. november 5-én volt MDPés tanácsi funkcionáriusok - Vájó István, Kerner Lajos, Laukó György, Mrázik János és még több személy - felkeresték hivatali helyiségében, és tudomására hozták, hogy a kormány felhívására megalakítják a Nógrád Megyei Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottságot, s az ezzel kapcsolatos feladatokat akarják vele megbeszélni. Mivel céljuk teljesítéséhez a megyei rendőrkapitányságról akartak indulni, megkérdezték Szabó395
