Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

212. Bemutatkozik az MSZMP megyei szervezetének és Nógrád Megye Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottságának új lapja, az Új Úton – Salgótarján, 1956. november 8.

csókban olyanok képviseljék a munkásokat, akik hűek a munkásosztályhoz, a néphez, és nem önző érdek vezeti őket. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a józanul és helyesen intézkedő munkástanácsok, ahol felhasználták népünk tizenkét éves fejlődésé­nek tapasztalatait, jól működtek. A munkás-paraszt forradalmi kormány követeléseiben szerepel a lakásépít­kezés meggyorsítása. Teljesen egyetértünk a követeléssel. De legyen szabad hozzátenni még néhány gondolatot! Építsünk több lakást, de jobbat! Önköltség­re hivatkozott Gerő gazdaságpolitikája, és oda jutottunk, hogy az új lakásokban nem fért el a család szűkös bútora sem, a fürdőszobát csak zuhannyal ellátott fürdőfülke helyettesítette. Meg kell ezt szüntetni, és annyi lakás kell, amennyi ékesen bizonyítja a szocialista rend fölényét, a munkás megbecsülését. És ha már a lakásnál tartunk: egységes lakbérek legyenek az új épületekben is! A munkások jogos követelését teljesíteni kell a norma- és bérkérdéseknél, a nyug­díjrendezésnél. Az öregségi járulékot meg kell szüntetni, s azokat nyugdíjjal kell helyettesíteni. Új nyugdíjtörvényt kérünk, amelynek előkészítését előzze meg az érdekeltek vitája. Új utat járunk a parasztság felé is. Szorgalmas, becsületes parasztságunkat mindig tiszteltük, nagyra becsültük szaktudását, életrevalóságát, küzdelmes életében való kitartását. Továbbra is bízunk bennük, és hisszük, hogy az új vi­szonyok között, a begyűjtés eltörlése, az új adópolitika után még eredménye­sebben fognak dolgozni. A nyugodt élethez az országban még másról is kell szólni. Szólni kell olyan kérdésekről, ami eddig legjobban izgatta vagy zaklatta a dolgozó parasztságot. Nyíltan megmondjuk, hogy továbbra is kitartunk a ter­melőszövetkezetek mellett, de rögtön hozzátesszük, olyan termelőszövetkeze­tek mellett vagyunk, amelyek a legnagyobb önállóságot élvezik saját ügyük el­döntésénél. Ne avatkozzanak bele a legkülönbözőbb szervek minden kérdésbe, ne kényszerítsen rájuk senki előnytelen szerződéseket! Az önállóságot azonban nem csak így gondoljuk. Az önállósághoz véleményünk szerint az is hozzátar­tozik, hogy legyen a tsz-eknek traktoruk, melléküzemük, értékesítési lehetősé­gük, hogy gazdasági alapra támaszkodhassanak az önállóságban. A tsz szerve­zését teljesen önkéntes alapon kívánjuk. A jól működő tsz példája a több és jobb termés, a könnyebb munkalehetőségek legyenek a termelőszövetkezetek szó­szólói. Aki pedig nem érzi jól magát a termelőszövetkezetben, tegyük lehetővé, hogy más utat választhasson! A termelőszövetkezet szervezése mellett fontosnak tartjuk a földműves-szö­vetkezetek szerepét. Kezdetlegesebb formája ez [a szövetkezésnek], de hasznos, mert akár a termelésben, akár az értékesítésben kifejezője lehet a közös munka előnyének. Itt is valljuk a földműves-szövetkezetek önállóságát: a közgyűlés le­gyen a legfelsőbb fórum, és a járási szervek csak segítői legyenek a földműves­szövetkezeteknek. Mindezek mellett nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy mun­kánkban egy percre sem mellőzzük az egyénileg gazdálkodók érdekeit. Ezt el­mulasztani komoly hiba lenne, mert az egyénileg gazdálkodók mind számban, mind termelésben a legszámottevőbb réteget képviselik. Éppen ezért segíteni 304

Next

/
Oldalképek
Tartalom