Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)
82. Jegyzőkönyv Karancskeszi Község Forradalmi Nemzeti Bizottságának első üléséről – Karancskeszi, 1956. október 30.
82. Jegyzőkönyv Karancskeszi Község Forradalmi Nemzeti Bizottságának első üléséről Karancskeszi, 1956. október 30. Karancskeszi Község Forradalmi Nemzeti Bizottsága Jegyzőkönyv Készült Karancskeszi községben a tanácsházán, 1956. évi október 30. napján, a forradalmi nemzeti bizottság rendes ülése alkalmával. Jelen voltak: Klement József elnök, Egyed István, Tóth Kálmán, Verbói Mihály, Farkas Jenő, Takács Pál, Básti Géza, Somoskői István, Herczeg József, ifj. Petróczi István kutasi, Balkó János, Krizsanyik István, ifj. Herczeg József, Petróczi Gyula, Sztermen József, Bárdos Zoltán, Sztremi Pál, Nagy Róbert, Belan József bizottsági tagok. Ezenkívül: Pilinyi Sándor, az á[llami] g[azdaság] járási bizottságiának] tagja, Tóth István tóni földműves, Fényszarusi Béla nemzetőr, Fényszarusi Kálmán kisiparos és Huszár János földműves. [Az] elnök üdvözölte a megjelenteket mint megválasztott bizottsági tagokat, és a délelőtt folyamán megtartott nagygyűlés határozatait tűzte ki [a] tárgyalás alapjául. Herczeg József ifj. ismertette az ifjúság, Huszár János a parasztság és egyéb dolgozó réteg[ek] forradalmi felhívásait, melyet a nagygyűlés már magáévá tett. Ezen nagygyűlési határozatok újbóli megtárgyalása után a község lakosságának egyöntetű véleményeként a bizottság is egyhangúlag csatlakozik az ifjúság [.. .] 168 békés szándékkal kezdeményezett, de véres provokációval [.. .] 169 forradalommá változott nagy és igazságos harcához, melyet az elnyomó Rákosiles] Gerő-rendszer módszereinek megváltoztatása érdekében tett és tesz 170 mind a mai napig is, a végső győzelemig. Ezt a forradalmi megmozdulást támogatva, a nép akaratát is hűen kifejező, alábbi pontokban foglalja össze [a nemzeti bizottság] igazságos követeléseit, kérve ezen követeléseknek feltétlen figyelembevételét, biztosítva bátor és harcos kiállását a végső győzelemért: 1. Követeljük a szovjet hadseregnek Budapest és az ország egész területéről való kivonulását, hogy békés életünket megindíthassuk! Támogatjuk az ipari munkásság és általában a sztrájkoló dolgozó nép nagy sztrájkmozgalmát, és mindaddig nem vesszük fel a munkát, míg a szovjet hadsereg hazánk területét el nem hagyja. Biztosítjuk azonban azt, hogy a mezőgazdasági munka teljes mértékben és minden zökkenő nélkül tovább folyjon, és minden le168 Az értelemzavaró által szót hagytuk el. 169 Elhagyva: a magyar nép történetében ehhez hasonló. 170 Helyesen: vívott és vív. 138
