Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378–1700 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 30. (Salgótarján, 2001)

126. 1653. március 21. Egri Káptalan előtt tett bevallása egregius Kis Mihálynak: Kis Mihálytól felvett 160 „magyari" forintot „tallérul és aranyul" „zálogképen" Kis Arany puszta felére, Nógrád vármegyében.

1 De mivel a puszta másik fele 140 magyar forinton már másnál van elzálogosítva, „szabadságot" kap arra a pénzt felvevő, hogy azt is magához válthassa; s így az egész „telke" nála lesz zálogban 300 magyar forinton. A pusztát mindaddig bírhatja, amíg a teljes zálogösszeg, azaz 300 magyar forint „tallérul" nincs kifizetve. E megegyezés vonatkozik mindkét fél „maradékai"-ra is. Az iratot Somogi Ferenc és Stenczéll János előttemezte. HML XII-1. 62. kötet AM. 351. 127. 1653. június 3. Az egri káptalan előtt Dorogffy Judit asszony, Farkasfalva-i Farkas Ferenc felesége nevében és megbízásából Mokczai András, a Szent Péter prépostság prépostja és Tachi János szabolcsi főesperes, egri kanonok referálják, miszerint folyó év május 25-én Judit asszony előttük a következőképpen adta elő tiltakozását: 1649. június 18-án egregius Kürth-i Vamossy István Heves és Külső-Szolnok vármegyék alispánja, Nagy Tamás, Batik János, Tassy János, Kutassy György, Boldogh haza-i Kis János és Papai Péter szolgabíró, valamint Ebeczki alias Ivanczi István Nógrád vármegye hites jegyzője Fülek végvárában, Nógrád vármegyében álló házában, azaz rezidenciájában elhunyt férje: Serenyi alias junioris György ingó és ingatlan vagyonát felleltározták. Akkor Ebeczki „minuta"-t, azaz fogalmazványt készített, de a pecséttel megerősített példányból ingó és ingatlan szerzeményeiket, az ő és férje súlyos kárára, kihagyta, mely ellen tiltakozik, s melynek ellentmond. HML XII-1. 11. kötet K. 95. 128. 1653. december 6. Egregius Verebeli Ferenc nevében és személyében Tapay Albert providusa „publice ez manifeste" tiltakozik és ellenmond annak, hogy egregius Nagy Ke1 Érthetetlen módon nem nevezi meg a megállapodás azt a személyt, aki a pusztát zálogba adta. De a hasonló időpontban tett másik hiteleshelyi bevallásból kiderül, hogy Melethe-i Barna Istvánról van szó. 72