Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378–1700 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 30. (Salgótarján, 2001)

Általános ismertetés a gyűjtemény használatához Az érdeklődő kutató a következőkben a Heves Megyei Levéltárban őrzött Egri Káptalani Hiteleshely anyagából feltárt Nógrád vármegyei iratok ismertetését veheti kézbe. A hiteleshelyi iratok jelen ismertetésében helyt kapott minden olyan irat, amely­nek bárminő természetű Nógrád vármegyei vonatkozása van. Természetszerűen az iratok birtoklástörténeti vonatkozásúak /adásvétel, zálogba adás és vétel, csalá­di osztály, végrendelet, királyi adományozás/, de ennek keretében sok minden egyébbe is betekintést nyújtanak, éppen olyan dolgokba, amelyekre vonatkozólag másutt levéltári forrás nem található. Természetesen a jelentékenynek tekinthető darabok mellett kisebb jelentőségűek is megtalálhatók. Az érdeklődő kutató a jelen összeállításban az egyes iratoknak mindenre ki­terjedő ismertetését kapja kézhez. A birtokok - egész falura kiterjedőek, porci­ók, avagy csak házak, nemesi kúriák - részletes, bármely vármegyében fekvőek is lettek légyenek azok, felsorolása mellett helyet kapott az egyes iratokról szó­ló ismertetésben a különböző pénzek, fegyverek, ruházati tárgyak és ékszerek felsorolása is. Az egyes telkeken ülő jobbágyok közül csakis Nógrád várme­gyeiek szerepelnek név szerint is megemlítve. De nem hiányoznak az összeállí­tásból a különböző, gyakorta igen bonyolult rokoni kapcsolatok, és tekervé­nyes jogi vonatkozások sem. Az egyes iratokat, amelyek rendszertelenül kaptak helyt a levéltári állag­ban, az érdeklődő időrendi sorrendbe állitva kapja kézhez e gyűjteményes összeállításban. Az egyes iratismertetéseket a szükségletnek megfelelően jegyzetek egészítik ki, amelyekben az egyes településeknek az 1913. évi Helységnévtár szerinti ne­ve és vármegyei hovatartozása van megadva. A gyűjtemény felhasználásának megkönnyítése céljából a jegyzetekben az egyes falvakról igyekeztem megálla­pítani, hogy azok mely vármegyékben fekszenek, - mivel rendkívül gyakori esetben azt az irat nem adja meg. E téren három forrást vettem segítségül, amelyekre a kutató a kéziratban utalást is talál. Igen hasznosnak bizonyult Lipszky János alapvető munkája: Re­pertórium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungá­riáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae occurrentium. Budae, 1808. Jól tudtam használni Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel 1847-ben készített igen nagy méretű és részletes ország­térképének megfelelő lapjait. /Magyar Ország, Horvát, Tót, Dalmát, Erdély Országok, a Tenger mellék, katonai határőrvidék földtérképe./ A rendkívül gyakori Gömör vármegyei kérdések megoldásában hasznosnak bizonyult IIa Bálint többkötetes közismert műve Gömör vármegye helységeiről. Néhány dátum nélküli irat is előkerült kutató munkám során, amelyeket az anyag végére iktattam. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy egy ilyen dátum 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom