Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378–1700 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 30. (Salgótarján, 2001)

Egy tanú úgy vallja, hogy az apátság Pásztónak csak a felét bírta. „ ... egy darabja Pászthő várassának az iskolától a mely út le viszen Nagy Gergely háza felé, Apáturasághoz való volt." Másik leírás szerint az a rész tartozott oda, „melyet az az út a ki az iskolától alá viszen a Zagyva felől a varasban Szőke János házánál lévő kut felé az Nagy utig." Pászthó „város végén a Barát Rét, Barát Erdeje, egy ugyanott lévő Szőlő hegyei, ki most Puszta" az apátságé volt. A malom a kolostor alatt, az úgynevezett „monostor malom" is az apátságé volt. A „Káposztás malom" helye az apáté, a malom a káplánoké és a jövedelem egyötöd része a „mesteré";

1 - de ezt korábban a „Pászthói Urak" bírták. „Az ház, penigh mely az templom mellett vagyon kő ház, délre Tóth Márton háza felé, a Káplán háza volna." „A bérczet most is Barát máinak hinak, de most puszta," - a dézsmája az apáté volt. „Magyarországbul ki szaladván az urak, valami kálomista fejedelem állott az török mellé, és azon fejedelem osztogatta volna az nagy uraknak a jószágokat, a mint hogy azon kálomista világban ide Pászthóra is bé hozták volt a kálomisták a praedikátort és fölyebben irt Monostor Malomnak harmadik részét a kálvinista praedikátor birta." „ ... azon út, a mely az Iskoláiul alá és fel viszen az hajdan Szőlőssy hidra, Szent Jakab felé pedig az ország uttyán belül jobb kézre, a melly földek voltak, mind az apátursághoz valók." Erre a területre sohasem adtak királydézsmát. Egy tanú így írja le a pásztói apátsági városi birtokot: „ ... az oskolátul a mely út föl viszen a Detra kuttyára, alá pedig Kovácsok kuttyára viszen a terminus

2 és Pászthónak azon része az Klastrom táján az Apátursághoz volt, az országh utyán pedig belől jobb kézre azon földek Szent Jakabnak is fölött, Püspökinek is az Apáturé volt." Egy tanú 100 éves embertől hallotta „Apát úr uczájá"-nak nevezték Pászthó ezen részét. „Olly correspondentia volt az várasban, ha az úr dolgára más város két szekeret, vagy két embert adott, akkor az Apát úr uczája edjet adott, az Földes Urak is szépen megh edgyeztek az Apáturral." Egy tanú az apjától hallotta, hogy „az egyházon belül lévő váras részét Apátur szernek hitták." Egy további tanú arról ad számot, hogy Budának török által való elfoglalása után a pásztói földesurak Bargius Ferenc és Barcsay János voltak, de nem tudja, hogy „miképpen devolváltatott reá." További falvak, melyek az apátsághoz tartoztak: „ ... a Csécse-i jobbágyok ... Apát uram jobbágyai voltak." Akadt tanú, aki nem hallotta, hogy Legyend, Báton, Verebély és Hasznos is pásztói jószág lenne. Egy ember szerint Legyend a Verebély-i klastromhoz tartozott volna. Verebélyről úgy tudja egy tanú, hogy egy úré volt, de kié, nem tudja. Akadt tanú, aki Hasznos-t apátsági jószágnak ismerte. 1 Mester: tanító. 2 Terminus: határ. 109