Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

1221. (IL 85-86.) Miután a jelentéstétel megtörtént, gyarmati gróf Balassy Imre úrnak (illustrissimus), ő császári és királyi felsége gyarmati praesidiuma főkapitányának az érdekében törvényes prokurátora, Baloghy Gáspár (nobilis) a nevezett főkapitány által kiadott prokurátort valló levéllel felvétette a jelentésben részletezett dolog miatt indított pert nándori Bene János (generosus) mint alperes ellen és kérte, hogy az ország törvényei és a vármegye jogszokása szerint a törvényszék kiáltassa ki a nevezett alperest személyes megjelenésre azért, hogy felvegye a jelentésben megjelölt pénzösszeget - amelynél, mint most is felajánlja, a felperes nagyobbat is kész letenni, ha a törvényszék úgy ítélné meg s hogy visszaadja a követelt jószágokat. Miután a kikiáltás megtörtént és az alperes fél megjelent, a nevezett prokurátor kereset formájában a következőket terjesztette a törvényszék elé: az elmúlt esztendőkben néhai gyarmati Balassa Bálint úr (spectabilis et magnificus), a mondott felperesnek a saját nemzetségéből származó rokona bizonyos okokra nézve zálogba adott néhai Kovács Kristófnak (egregius) valamely pénzösszegért két jobbágytelket, amelyek a Nógrád vármegyei Alsósztregova possessióban találhatók és amelyek jelenleg az alperes kezénél vannak. A felperes úr igényt tart ennek a birtokrésznek az őt megillető felére, s ezért már három alkalommal is intette a mondott alperest - kétszer az első bíráskodás során, harmadszor pedig itt, a törvényszék színe előtt -, hogy vegye fel tőle a zálog összegének a fele részét és a jószágot adja át neki; az alperes azonban minden alkalommal megtagadta ezt. A felperes úr ezért kényszerült arra, hogy perbe hívja az alperest: azt kívánja tehát most tőle, hogy adja magyarázatát, miért nem veszi fel a pénzt és miért nem adja vissza a birtokrészt. Követeli továbbá, hogy ha az alperes nem tudná elégséges okát adni az eljárásának, akkor a törvényszék Mátyás király VI. törvényének a 25. cikkelye, illetve az 1638. évi törvény 29. cikkelye és más vonatkozó törvények alapján marasztalja el és rendeljen ellene végrehajtást. A személyesen is jelen lévő alperes fél protestációt terjeszt elő, amely szerint nem ért egyet az ellene benyújtott keresettel, s kéri minden vonatkozó irat másolatának a kiadását. 1222. (II. 86-87.) Darvas János szolgabíró - akire a hivatal változása folytán Jánossy András (egregius) korábbi szolgabíróről háramlott át ez a per - és Némethy Pál esküdt (egregii) jelentése alapján Rácz István (agilis) mint törvényes prokurátor a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel felvétette azt a pert, amelyet Pilinyi Albert (egregius) indított Székely Zsófia asszony (nobilis), Verebkőy, másként Gombkötő Illés (nobilis) házastársa ellen valamely később, a keresetben részletezendő cselekedet miatt. A nevezett prokurátor először is azt kérte, hogy a törvényszék a szokott módon kiáltassa ki megjelenésre, a kereset meghallgatására és az ítélet elvételére a mondott alperes asszonyt. Miután a kikiáltás megtörtént és az alperes fél megjelent, Rácz István prokurátor protestáció előrebocsájtásával a következő keresetet terjesztette elő: az Úr most elmúlt 1653. esztendejében, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (március 25.) táján a mondott Székely Zsófia asszony, Verebkőy, másként Gombkötő Illés házastársa, nem tudni, mitől indíttatván, s nem törődve az iste61