Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Függelék

Függelék 1. (IL 147.) „Bak István, Györky György, Vámos Andrásné, Bárányi Má­tyásné, Fegyverneky Mihály, Luka Miklós, Balogh Mátyás, Balogh Istvánné. Kürti possessorok. Kálnay András és Újfalussy János uraimék." 74 2. (II. 150.) [...] 75 a tekintetes törvényszék a jelen határozatát úgy lenne köte­les végrehajtatni, hogy nem veszi tekintetbe az előrebocsátott fellebbezést; ezért a prokurátor kéri a bírói ítélet- és kiküldőlevél kiadását annak kizárásával, hogy a sajáti jogon belül bármiféle jogorvoslat is lehetséges. Az alperes fél prokurátora ragaszkodván az előrebocsátott fellebbezéséhez, hogy nehogy úgy lássék, el akarna állni attól, ünnepélyes protestációt terjeszt elő és a következőket mondja: perbéli ellenfelének érvelését figyelmen kívül hagyva, a fellebbezést a sajáti jogon belül mindenképpen meg kell engedni. Mégpedig először is azért, mert a felsőbb bíróság által kiadott megbízatás aho­gyan - a felperes fél prokurátora szerint - nem engedi meg ezt a jogorvoslatot, éppen úgy ki sem zárja. Másodszor, mivel a jelen ügyben nem a felperes fél el­lenvetése miatt, hanem a törvényszék határozatából engedtetett meg, hogy egyedül a maga személyében tegyen esküt - sőt, engedtetett meg az is, hogy ta­núbizonyságok állításával vagy írásos dokumentumokkal bizonyítson. Végeze­tül, mivel a jelen per nem valamilyen hatalmaskodó cselekedet, hanem a vita­tott birtokok felosztása miatt folyik. - Ami pedig a fennmaradó két kifogást ille­ti, hogy tudniillik egyenlő felek között folyik a per, s hogy a jogegyenlőség bár­miféle kiváltság bemutatása nélkül is fennáll: ezek egyáltalán nincsenek kapcso­latban azzal a kéréssel, hogy a törvényszék a sajáti jogon belül engedélyezze a pernek a felsőbb bíróság jelenléte elé való fellebbezését. - Mindezekre tekintet­tel az alperes fél prokurátora ragaszkodik az általa korábban előadottakhoz és megismétli a követelését. A felperes fél prokurátora hasonlóképpen ragaszkodik az általa előadott igen hathatós érvekhez, amelyekliez azt fűzi még hozzá, hogy a Hármaskönyv I. részének 45. címe sem engedi meg a hosszú peres eljárást a vér szerint való testvérek, illetve az unokatestvérek közötti birtokosztályban, hanem az olyan rövid eljárást írja elő, amilyen ez a mostani is. 74 Az idegen kézzel írott, kisméretű cédula a régi számozás szerinti 141. és 142. oldal kö­zé van bekötve a jegyzőkönyvbe. Esetleg összefügghet az 1655. augusztus 16-i közgyű­lésen készített adókivetéssel, de ez nem biztos: ezért kellett a függelékbe utalni. 75 A 150. és 151. oldal, tehát az egész folio valahonnét máshonnét került erre a helyre, nyilván a bekötés során. Egy per végével kezdődik, de sem ez, sem a többi szöveg nem teszi lehetővé a datálást. Csak annyi bizonyos, hogy nincs jó helyen, hiszen az előző, a 149. oldal annak a törvényszéknek a kihirdetésével végződik, amelynek ügyeit a 153. és következő oldalakra jegyezték le, tehát a két ülés között nincs hely még egy számá­ra. A 151. oldalon kihirdetett armális kiadásának dátuma (1654. március 21.) arra utal egyébként, hogy az erre a két oldalra írott töredék azért nincs messze a jegyzőkönyv időrendjétől. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom