Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
esztendei időhaladék alatt sem a mostani felperesek, sem bárki más ellen nem tartozik a törvény előtt megjelenni és bármire is feleletet adni. A felperes fél újabb tiltakozás formájában legfőképpen az ellen emel kifogást, hogy az alperes semmiféle haladékot biztosító levelet nem mutatott be, holott az ország törvényei szerint erre szükség lett volna. Egyébiránt pedig ragaszkodik a vármegye szokásjogához és althoz a statutumhoz, amely az ítéletlevelek, valamint a törvényesen kiadott kiküldőlevelek érvényben tartására vonatkozik. Az alperes fél ragaszkodik az általa idézett országos törvényhez; egyébként pedig szerinte az ítéleteket és nem a kiküldéseket szokták érvényteleníteni. A törvényszék az ügyben a következő ítéletet hozta: az alperes fél, ha akarja és rendelkezik vele, mutassa be a halasztó levelet; egyébként pedig a kiküldés maradjon érvényben. Az alperes fél prokurátora ünnepélyes protestációt terjeszt elő a törvényszék ítélete miatt és kijelenti, hogy nem kíván lemondani az ország törvényei által engedélyezett egy éves időhaladékról. Jogainak a jövendőben való védelme érdekében pedig kéri, hogy a törvényszék adjon ki számára bizonyságlevelet mindarról, amit előterjesztett. A felperes fél prokurátora várván a kiküldőiével kiadását, ragaszkodik az ítélethez és kéri, hogy a törvényszék adjon ki arról a számára bizonyságlevelet. 1423. (II. 164-165.) Ebeczky Jánosnak (generosus) a nevében és személyében, valamint kérelmére törvényes prokurátora, Teknő András (nobilis) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel a következőket terjesztette a vármegye közönsége elé: hogy Sülye possessio lakosai már eddig is milyen hatalmaskodásokat követtek el, sőt, napról-napra követnek el most is Veres possessio lakosai ellen, az világosan ki fog derülni az ezután bemutatandó tanúkihallgatásokból. E hatalmaskodások és torzsalkodások elkerülése érdekében tehát a nevezett prokurátor azt kéri, hogy a törvényszék az 1635. évi törvény 20. cikkelyének értelmében küldje ki az alispán urat és a melléje rendelt bírákat a vitás földterületek helyszínére, hogy bírói úton ők csillapítsák le a felek közötti torzsalkodást. Gróf Balassy Imre úr érdekében és az általa kiadott prokurátort valló levéllel Gedey András terjeszt elő protestációt, amely szerint nem ért egyet a kért kiküldéssel és azt kívánja, hogy Sülye possessio hatalmaskodó lakosait a jog rendjének megfelelően, rövidített eljárással vonják felelősségre. Eltiltja tehát a bírákat a kiküldéstől, már csak azért is, mivel az különben sem lenne lehetséges, hiszen megbízója a földesura egyaránt mindkét helység fele részének. Ismételten kéri tehát Ebeczky János kérelmének az elutasítását. Ebeczky úr prokurátora újra kéri a kiküldést, ragaszkodván az általa idézett törvénycikkelyhez. Ugyanezen kiküldés iránt terjesztett elő kérelmet Balassy Ferenc úr is, mint Sülye possessio birtokosa. - A gróf úr nevezett prokurátora ennek a kérelemnek is ellene mondott és elfutotta a törvényszéket annak teljesítésétől. A törvényszék az ügyben a következő ítéletet hozta: ki kell küldeni az alispán urat. 102
