Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

Kamarának, amelyben közlik, hogy a vármegye meg akar maradni az alispán és szolgabíráinak fizetési módját illetően régi szokásai megtartásában és használatában. Ha mégis, a Magyar Kamarában az alispán és szolgabírók benyújtott regestumából valami hiányosság derülne ki, amely miatt őket valamiféle büntetéssel akarják sújtani, akkor a kamara arról a megtalált hibáról értesítse a vármegyét, hogy itt is kivizsgálhassák a dolgot, és pontosabban átnézhessék a regestumokat, hogy azután megfontolván a kamara kívánságát, annak méltányosan eleget tegyenek, és a hiány megfizetésére azt kötelezzék, aki okozta. 998. 949. (I. 187.) Azt a tíz dénárt, amelyet a töröknek adózó jobbágyoktól most is begyűjtöttek, és amelyet a tavalyi évben a dika mellett a rendek ajándékképpen felajánlottak őfelségének, késlekedés nélkül, kétszerannyi büntetés terhe alatt szedjék be. 999. 950. (I. 187.) Mindenki tudja, hogy az 1593. évben a vármegye lakossága, a nyomorult nép a törökök és tatárok szörnyű támadása miatt, innen Nógrád vármegyéből minden égtáj felé, a vármegyén kívüli területekre menekült és szétszéledt. Ettől kezdve az országos dika adószedői szinte semmi pénzt nem tudtak beszedni innen, és aki látta a vármegye népének telkeit, az csaknem teljesen elhagyott és üres telkeket láthatott. Ezért a vármegye nemességének jóváhagyásával és beleegyezésével ama évek dikális adószedői erről bizonyságlevelet adtak ki, a saját maguk jövőbeni biztosítékául és védelmére. 1000. 951. (I. 187.) Mindazon szorgalmas vigyázásért, erényes állhatatosságért, kitűnő érdemekért és hűségért, amelyet Pogrányi Benedek (generosus) a szorongatott Magyarországnak különböző helyeken és alkalmakkor, már kora gyermekségétől fogva, akár vére kiomlásának árán is tanúsított, a vármegye nemességének egyeteme - nem habozván mindezt őfelsége tudomására hozni -, elhatározta, hogy közbenjáró levelet /litterae intercessoriae/ fog írni a császári és királyi felségnek, hogy hűséges hívének szolgálatait méltóság adományozásával jutalmazza. 1001. 952. (I. 187.) A vármegye egyeteme elhatározta, hogy Fülek várának javítására Arany János (egregius) szolgabíró járásából minden két jobbágy- és zsellérház egy munkást állítson ki, aki egy teljes hétig köteles a várnál dolgozni. A munkások fele, a várhoz közelebb eső falvakból április 13-tól kezdje meg a munkát, a többi falubeliek pedig április 20-tól, 12 forint bírság terhe alatt. 1002. 953. (I. 188.) A vármegye elhatározta, hogy Csehbrézó, Poltár, Málnapataka, Zelena, Rónya possessiók nem kötelezően, hanem a füleki provisor, András deák könyörgő kérésére a várbeli őrségnek vigyenek néhány szekér fát a szükséges helyekre. 1003. 954. (I. 188.) A füleki vár kapitánya, Honorius Tenhauzer azzal a kéréssel fordult a vármegye nemességéhez, hogy a vármegye levélben kérje őfelségétől, hogy Gömör vármegye járásait rendelje ki Fülek várának javítására. A vármegye el is határozta ilyen értelmű levél megírását, különösképpen azért is, mert itt Nógrád vármegyében igen sok építésre váró vár található, és a szegény nép úgysem tudja ez alól kivonni magát. Ez utóbbi kérdést részletesebben is kifejtik majd a levélben. 142