Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Bevezetés - Nógrád vármegye a tizenöt éves háború idején

Bevezetés Nógrád vármegye a tizenöt éves háború idején A történeti Nógrád vármegye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei közül a Iegkorábbról, az 1597-1603. évek közötti időszakból fennmaradt kötet regesztáit tartja kezében az olvasó. E jegyzőkönyv igen becses kincse a Nógrád Megyei Levéltárnak, hiszen már nem nagy remény van arra, hogy ennél korábbi jegyzőkönyv-kötet előbukkanhat. Amint az ismeretes, a vármegye iratai Fülek várának 1682. évi vívásakor nagyrészben elégtek, és azt is tudjuk, hogy 1596-ban a vármegye akkori jegyzője, Lépes István - a vármegyebeli nemesség nagy felháborodására - elveszítette a korábbi protokollum kötetét. Lépes István minden bizonnyal az egri várban tartózkodott az 1596. évi ostrom alatt - legalábbis erre utal egy jegyzőkönyvi bejegyzés -, és ekkor pusztultak el a nála lévő iratok és a protokollum-kötet is. Ez főként a vármegyei törvényszék előtt megkezdett, és le nem zárt peres ügyek szempontjából érintette érzékenyen a megyebeli nemességet, hiszen 1597-ben úgy határoztak, hogy ezeket az ügyeket újra fel kell venni, és esetenként a bizonyítási eljárásokat is újra le kellett folytatni.

1 A kötet 1597. május 19-én kezdődik, azon a napon, amikor Ruttkay János új jegyzővel kötött szerződést a vármegye, aki rögtön meg is kezdhette munkáját a törvényszéki ülés ügyeinek lejegyzésével. A jegyző éves fizetését jóval később, csak a szeptemberi közgyűlésen határozták meg, 25 forintban, és ennek fedezésére portánként 50 dénárt vetettek ki a lakosságra.

2 Ez az összeg nem volt éppen túl nagy, hiszen a 16. század második felében Gömörben évi 30, Zólyomban pedig 60 forintot fizettek a jegyzőnek.

3 A következő, 1599. év júniusában azonban kiderül, hogy az előző évi díjazást még nem fizette ki a vármegye a jegyzőnek, ezért most újból határozatot hoznak erről.

4 1600 októberében a vármegye aljegyzőként alkalmazza Ruttkay Andrást, aki a jegyző, Ruttkay János öccse, és fizetségét 100 forintban határozza meg.

5 Itt kell megjegyezni, hogy ezen októberi gyűlés bejegyzéseitől kezdődően megváltozik a jegyzőkönyvet író kéz. A korábbi, jól követhető, de kissé talán elnagyoltabb, fáradtabb írást egy nagyon képzett, gyakorlott, lendületesen író kéz váltja föl a kötetben, az eredeti, bal felső sarokban lévő számozás szerint a 60. oldalon. Minden bizonnyal Ruttkay Jánost válthatta föl öccse, András, aki, mielőtt magára a gyűlésen tárgyalt ügyekre tért volna, beírta pár sorban összefoglalva azokat az ügyeket, amelyeket még a régi jegyző alatt kezdtek meg, és amelyekről kis cédulákon lévő feljegyzéseket talált. Ráadásul itt egy kis * azonban a MIS., 114., 544. 2 107., 108. 3 Föglein Antal: A varmegyei nótárius. Levéltári Közelmények, 1936.155. 4 349. 5 470. 5