Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Bevezetés - A vármegye belügyei
érkezett a vármegyéhez egy királyi parancslevél, amely arra utasította az alispánt, hogy indítson vizsgálatot azok ellen, akik az Erdélyből kijött szabad hajdúkhoz álltak, és gaztetteket hajtottak végre. A vármegye a parancslevélnek helyt adva Zelenén és Káinon rendelte el a vizsgálatot, de hozzátették, hogy egyúttal fölmérik a hajdúk által a jobbágyságnak okozott károkat is. " A vármegye belügyei A vármegyében régóta ismeretes és szokásos volt a jobbágybúcsúztatási eljárás (ablicentiatio) gyakorlata. A földesurak a területileg illetékes járási szolgabíró kiküldését és közbenjárását kérték az ilyen ügyekben, akik a vármegye felhatalmazásából teljhatalommal járhattak el. Ez azt jelentette, hogy a sedriához nem fellebbezhettek az érintettek, de panaszt lehetett tenni a vármegye előtt szükség esetén. 73 A jobbágybúcsúztatási ügyekben 1598 májusában rendelte el a vármegye, hogy a függőben lévő ügyekben a jobbágyok heti két napot kötelesek szolgálni a régi uruknak. 74 Az adók beszedése nagy nehézségekbe ütközött a törökök és tatárok 1593. évi támadását követő esztendőkben, s ezért a vármegye 1597 decemberében külön megbízottakat nevezett ki a négy járásba, hogy azok ellenőrizzék az utóbbi négy évben kivetett és beszedett adókat. 75 A vármegye közönsége 1602ben számonkérte az alispánt, Osztroluczky Menyhértet is arról, hogy hogyan gazdálkodott az elmúlt hét évben, a vármegye szükségleteire beszedett adókkal és taxákkal, majd belátván, hogy az alispánnak amúgy is igen sok nehézséget és háborgatást kellett elviselni az elmúlt időszakban, végül felmentette az elszámolási kötelezettség alól. 76 Két szolgabíró is szükségesnek látta magát kimentem, ifjabb Giczy András közölte ugyanis a vármegye előtt, hogy ő, aki Osztroluczky alatt volt szolgabíró, minden általa beszedett adóról írásos feljegyzést készített és azt le is adta a vármegyének. 77 Szécsényi Lajos is azt bizonygatta 1602-ben, hogy már két éve leadta jelentését a szolga bíróságának ideje alatt beszedett adókról.™ Különösen érdekes a vármegye közgyűlése által 1601 januárjában hozott határozat. Ekkor királyi parancslevél érkezett ugyanis, amelyben arra kapott utasítást a megye, hogy adjon jelentést az 1564-1593 közötti években beszedett dikális adó és vármegyei adó összegéről a Magyar Kamarának. Erre válaszolva kijelentették, hogy a jelzett időszakban az adószedés roppantul nehéz volt, mert a vármegye lakosságának egy részét a tatárok elhajtották, a maradék lakosság pedig ellenállt. A kért kimutatást megadni azért sem tudják, mert ezek72 620. 73 Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban Í556-1767. Budapest, 1969. 42-43 skk. 74 200. 75 109. 76 697., 698. 77 735. 7S 756. 16
