Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

közelsége miatt alkalmasabb helyet jelöltek ki Füleken. A kijelölt időpontban a szolgabíró és esküdt kiszállt a helyszínre, és ott, mivel Trombitás Pál (egregius), Forgách tiszttartója nem volt jelen, a helyettes tiszttartótól, Horváth Gáspártól (nobilis) kérték vissza a szökött jobbágyot. A szolgabírónak és az esküdtnek Horváth Gáspár azt mondta, hogy ő Trombitás tudta nélkül nem meri a nevezett jobbágyot elengedni, és jog szerint sem állíthatja elő, és mivel a tiszttartó most nincs itthon, ezért a szolgabíró és esküdt köteles új terminust kijelölni, amikor a visszakérést ismételten megejtik. A szolgabíró és esküdt Horváth Gáspárnak ezen semmitmondó érvelését visszautasította, és úgy határoztak, hogy mivel Trombitás Pál a számára kijelölt helyen és időben nem jelent meg, és a szökött jobbágyot sem állította elő, ezért 100 forinttal elmarasztalják. Az alperes fellebbezett a vármegye törvényszékére. 994. 945. (I. 186.) Arany János (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy Kéry Ferenc (egregius) alispán parancsára és Bessenyei Mihály (egregius) felesége, Wesselényi Katalin (nobilis) kérésére megidézte a néhai Szentmáriay György (egregius) özvegyét, Kenderessy Máriát (generosa) a mostani törvényszékre Kovácsi possession lakó jobbágya, Telek Máté (providus) útján 1603. január 30-án, a per során bővebben kifejtendő hatalmaskodás és birtokfoglalás miatt. 995. 946. (I. 186.) Ugyanazon Arany János szolgabíró megidézte Csapy Ferencet (egregius) az előbb mondott napon, famulusa, Szanyi Demeter (agilis) útján, a „puzta wesseleny jozag"-nak nevezett elhagyott birtok elfoglalása miatt, a vármegye törvényszékére. Nógrád vármegye közgyűlése 1603. április 10. (V. p. Quasimodogeniti) Losonc oppidum 996. 947. (I. 186.) A vármegye szolgabíráit és esküdtjeit kiküldték, hogy vizsgálják felül és szemléljék meg a megyében lévő füstöket, mert az ország rendjeinek elhatározása értelmében a múlt évi dika fizetése szerint kerül beszedésre az ez évi is. Hogy pedig ne legyen itt a vármegyében a dika kivetése körül semmilyen hiányosság, a dolog jobb átláthatósága miatt, aki a földesurak és a nemesek közül akarja, az a szolgabírókkal és esküdtekkel együtt tekintheti meg a falvak és mezővárosok házait, hogy az adószedőnek pontosabban meg lehessen mondani a kivetendő dika számát, és hogy a vármegye nagyobb hitelt tudjon adni az ellenőrzést végző szolgabírók és esküdtek jelentésének. 997. 948. (I. 186-187.) A vármegye alispánja és szolgabírái panaszt tettek őfelsége pozsonyi Magyar Kamarája ellen. Ugyanis itt, Nógrád vármegyében az elődeik által is megtartott régi szokásban volt, hogy az ő (az alispán és szolgabírák) fizetésükkel kapcsolatban a Kamara semmilyen kitalált ürüggyel, és semmi szín alatt nem merészelte zavarni a vármegyét, és nem kényszerítette őket arra, hogy fizetségükről elszámolást adjanak. Ezzel a kamara súlyosan megsérti a vármegye szokásait. Tehát levelet fognak írni, a pozsonyi Magyar 141