Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

Az alperes nevében Mottko Pál a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve kijelentette, hogy az alispán nem szállhat ki a helyszínre azért, mert az alperes a megkeresésre és a perre még semmilyen választ nem adott, sőt tiltakozást nyújt be amiatt, hogy az alperest anélkül kényszerítik válaszadásra, hogy az idézés és a per másolatát megkapta volna. A felperes ennek a kifogásnak nem ad helyt, és azt mondja, hogy az alperest megidézték, sőt mát két ízben is pervesztesként szabtak ki rá ítéletet, és az abban megszabott terheknek kiegyenlítése után az egész eljárásról másolatot kért. Az ország újabb törvényei pedig ilyen hosszú eljárást nem engedélyeznek. Most kéri az alispánt, hogy a törvénycikkek értelmében szálljon ki az igazság kinyomozására és a köztudományvétel lefolytatására. Azután pedig az említett javakat adja vissza. Az alperes megismételte az előbbieket, és határozatot kért a vármegyétől arra nézve, hogy ki lehet-e szállnia az alispánnak az idézés és a peres tárgyalás előtt, és ő köteles-e válaszolni anélkül, hogy kezében lenne a per másolata. A két ítéletben rá kirótt terhet már korábban kiegyenlítette. A vármegye határozata: az alperes állítása jogos, és ha valamit fel tud hozni az idézés és a per ellen, azt tegye meg. Mivel a korábbi ítéletekben kiszabott terheket már kiegyenlítette, ezért a mostani per megint csak első megkeresésnek számít. Az alperes az idézés és a per ellen ünnepélyes tiltakozással kijelenti, hogy önként a továbbiakban nem válaszol, mivel a felperes az idézését nem jelentette be Arany János (egregius) szolgabíró által, csak fölvétette, ahogyan az kiderül abból az ítéletlevélből, amellyel a meg nem jelenés miatt reá rótt terhet letette, és amelyet bemutat, hogy a bíró és társai ismerjék meg. Mivel az idézés szolgabírói jelentéstétel nélkül a viszontválaszra nézve holt címzésnek számít, ezért az egyedüli és puszta idézést a szolgabírói jelentés megtétele nélkül fölvenni nem lehet, és ilyen esetben a bírók az alperest nem büntethetik meg a meg nem jelenés miatt. Mivelhogy az idézésről való jelentés a per alapja. Ezért a Tripartitum 2. részének 85. címe értelmében az alap összeomlásával összeomlik az épület is. így a mostani pert meg kell szüntetni, és ennélfogva semmilyen jószágot nem tud visszaadni. Minderről határozat meghozatalát kéri. A felperes a kifogást nem tartja érvényesnek, ugyanis a protokollumból kiderül, hogy az alperes asszonyt törvényesen idéztette meg, és a szolgabíró a kellő módon jelentést tett. Ebből pedig peres eljárás következett, tehát az alperesnek felelnie kell. Az alperes megismételte érvelését. A vármegye határozata: a protokollumból nyilvánvalóan kiderül, hogy a szolgabíró a jelentést megtette a Jubilate vasárnap utáni hétfőn, és annak erejével a pert a Szent Tamás ünnepe előtti hétfőre kitűzték, és az eljárás többi része azután következett. Tehát az alperesnek felelnie kell a mostani perben. Az alperes tiltakozott a fellebbezés ellen és hozzátette, hogy a felperes a perben két jobbágyot, Lázárt és Ádámot (providi) nevezett meg, de azoknak vezetéknevét nem jelölte meg, sőt az alperes asszony másik három servitorának nevét sem tudta megmondani. Erre nézve a Tripartitum 2. részének 26. címe nyilvánvalóan előírja, hogy a helyet, az időt és a személyeket meg kell ne133