Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

908. (I. 176.) Balogh Gáspár (egregius) tiltakozást jelent be gyarmati Balas­sa Zsigmond (magnificus) ellen, és kéri, hogy a tőle Balassa joghatósága alá szökött jobbágyok által bevetett földekről Balassa ne szedjen be semmiféle ter­ményt. Erre nézve a tiltakozó, jobbágyai részéről Balassát készséggel ki fogja elégíteni. Reméli, hogy nem fog ellenállni annak, amit a közigazság diktál. 909. (I. 176.) Ezzel szemben Balassa Zsigmond nevében prokurátora, Zá­borsky János azt válaszolta, hogy Balogh Gáspár a Balassa birtokokon semmi­féle jogot nem bír. Az innen származó termények pedig a földesurat illetik. A Balassához szökött jobbágyokat pedig Balogh Gáspár a szokott jogi úton köve­telje vissza. 910. (I. 176.) Pilinyi Benedek (egregius) tiltakozik a Terenyei család ellen, és kijelenti, hogy Terenyén lévő birtokait a saját jogán akarja birtokolni addig, amíg megfelelő birtokosztályt nem tesznek Iván, Nádújfalu és Szuha possessi­ók között. 911. (I. 177.) A vármegye úgy határozott, hogy az ország legújabb törvé­nyei értelmében a Szécsényhez és Fülekhez rendelt ingyenmunkáról a szolgabí­rók a mai naptól kezdve értesítsék a járásaikban lakókat. Arról, hogy hol és kik végeztek munkát, az alkapitányok kötelesek jelentést készíteni, különösképpen a szécsényi alkapitány köteles erre. 912. (I. 177.) Balassa Imre és Zsigmond (magnifici) nevében Záborsky Já­nos ünnepélyesen tiltakozik és most ismételten inti Osztroluczky Menyhértet (egregius), ahogyan a vármegye nemeseinek legutóbbi gácsi gyűlésén is mtette, hogy mutassa be azokat az írásokat, amelyek alapján birtokjoggal rendelkezik a Balassák Felsőesztergár possessióján, és azt hatalmában tartja. Ha ezt nem te­szi meg, akkor a Balassák akarják és fogják is birtokolni a nevezett birtokot. 913. (1.177.) Ezen előbbiekkel szemben Urbán Fülöp azt felelte, hogy egy ezzel kapcsolatban kiadott ítéletlevélből kiderül, hogy a kérdéses birtokot Osztroluczky Menyhért jogosan birtokolja, és ezt mindenki tudomására akarja hozni. 914. (I. 177.) A vármegye elhatározta a Szécsényhez szolgáltatandó in­gyenmunka tárgyában, hogy mivel már a munka nagyobb részét ledolgozták az oda kirendeltek, a maradékot is teljesítsék a szokásos bírság terhe alatt, és erre a szolgabírók ügyeljenek. 915. (I. 177.) A vármegye elhatározta, hogy mindazokat a birtokosokat, akiknek birtokai és házai az ellenség betörései miatt megsemmisültek vagy fel­égtek, és emiatt ők maguk rejtőzködve maradtak, de birtokaikról most is vala­miféle jövedelemmel bírnak, vagy földet művelnek és annak hasznával rendel­keznek, az ilyeneket ugyanúgy, mintha házuk és birtokuk lenne, számlálják be az országos hadiadó és a vármegyei taxa fizetésére kötelezettek közé. A ma­kacskodókat az alispán és a szolgabírók büntessék meg, és kényszerítsék őket a fizetésre. 916. (I. 177.) Tercsy György (egregius) szolgabíró és esküdt kiküldését kér­te idézés végrehajtására. 917. (I. 177-178.) Az ország rendjeinek azon rendeletére vonatkozóan, mi­szerint minden húsz jobbágyháznak egy jól felfegyverzett lovast kell őfelsége táborába küldenie, a vármegye úgy határozott, hogy szükséges és alkalmas időben az említett jól felfegyverzett lovast a jobbágyházak küldjék el a táborba 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom