Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Bevezetés - Nógrád vármegye a tizenöt éves háború idején

kat 26 Az ezévi megyei hadiszemlét Ebecken tartották, október 2~án, és ide ren­delték a hadakat, akiknek kapitánya Indy Péter lett, 32 forint havi fizetséggel. 27 A táborozó katonák ellátására elrendelték, hogy az egész vármegyéből minden négy ház szolgáltasson be két losonci kila búzát és négy mérő zabot. 2b Ezenfe­lül a komáromi hadi táborba is kellett élelmiszert szállítania a vármegyének, az országos főkapitány parancsára. Erre vonatkozóan igen gyors döntést kellett hoznia a vármegyének, hiszen az Ebecken, 1601. november elején tartott gyű­lésről csak ez az egy bejegyzés került a jegyzőkönyvbe. Portánként két mérő búzát és zabot kellett haladéktalanul Komáromba szállítani, és ennek költségei­re külön 25 dénárt vetettek ki portánként. 1602 áprilisában tették közzé Má­tyás főherceg parancslevelét, amelyben Székesfehérvárra történő élelemszállí­tásra szekereket kért a vármegyétől. Ebben az ügyben elhatározták, hogy a sze­kerek felszerelésére és kiküldésére minden jobbágy- és zsellérháztól 17 dénárt szedjenek be, sőt a törököknek adózó jobbágyoktól is 8 dénárt" . A májusi köz­gyűlésen bővebben intézkednek: Arany János és Libercsey Mihály szolgabíró járásából, ahol összesen 80 porta található, minden tíz porta egy jó kocsivonta­tó lovat adjon, és a nyolc lóhoz négy kocsist és szekereket is állítsanak ki, akik haladéktalanul induljanak Székesfehérvárra. A vármegye maradék része, ahol összesen 36 porta található, fizessen portánként két forintot a szekerek és lovak "felszerelésére, a kocsisok fizetségére. Ha a szekerek épségben visszatérnek Szé­kesfehérvárról, akkor azokat, ha esetleg haszonnal térnek meg, azt az említett 80 és 36 porta ossza szét igazságosan. Mindezek végrehajtását a szolgabírók in­tézzék, akik fejenként négy forint fizetséget kapjanak ezért. 31 A vármegye lakossága folyamatos katonai készültségben élt a háború ide­je alatt. Különösképpen érzékeljük ezt egy 1602 májusában kelt bejegyzésből, amelyben a törökök vagy másféle katonanépek támadása, a harcok felújulása esetére gyülekezési pontokat jelöltek ki a megyében szétszóródott lakosság számára. Az Arany János járásában lakók vészhelyzet esetén Losoncon gyüle­kezzenek, az itteni nemesek hadnagyokat jelöljenek ki élükre Jelsith Miklós pa­rancsnoksága alatt. Libercsey Mihály járásából akik tudnak, Losoncra, akiknek közelebb esik, azok Alsóesztergárra menjenek, az utóbbiak hadnagya Madách Péter és Indy Péter legyen. Hozzáteszik, hogy a török alattvalók kivételével mindenkinek ezeken a helyeken kell gyülekezniük, ha a törökök vagy másféle ellenség jövetelének jelét észlelik. A közállapotok tovább súlyosbodtak az esz­tendő júliusára, a katonai helyzet is mind fenyegetőbbé vált. Az országgyűlés rendeletére úgy határoznak, hogy itt is minden húsz jobbágyháznak kell kiállí­tania egy jól felfegyverzett lovast, legalább egy hónapra, vagy ha szükséges, több időre is elegendő ellátással. A lovasok kapitánya Tercsy György legyen, havi 50 forint fizetséggel. Ennek az összegnek a fedezésére a törököknek adózó jobbágyházaktól erre a hónapra egy forint, majd ezt követően 50 dénár besze­^559. 27 605., 606. 28 608. »611. 30 791. -" 839. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom