Cs. Sebestyén Kálmán - Ihász József: Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága üléseinek napirendi pontjai 1956-1989 - Segédletek 2. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 26. (Salgótarján, 2000)

BEVEZETŐ „A pártarchívumok feladata, hogy az iratok tudományos-technikai feldolgozásával elősegítsék az iratok felhasználását a párt gyakorlati munkájában, a párt és a helyi szervei és szervezetei történetének megírását, valamint egyes igazolások (párttagság, munkaviszony stb.) kiadását" - szólt az MSZMP KB Titkársága 1961. május 23-i határozata. Ennek nyomán indult meg 1962-ben Nógrádban is az iratanyag összegyűjtése és rendezése. A pártarchívum tevékenysége a létrehozó MSZMP felbomlásával sem ért véget, mivel 1990 januárjában a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójának, Á. Varga Lászlónak, kezdeményezésére az itt őrzött iratokat nem szállították Budapestre. így az eredeti rend megmaradt, sőt a még be nem gyűjtött iratanyag jelentős részét is sikerült megmenteni. Az 1991. évi LXXXIII. törvény, mely az MDP és MSZMP iratanyagát állami tulajdonná nyilvánítja, végrehajtása során pedig a pártarchívum hivatalosan, szervezetileg is a megyei levéltár része lett. Alapvető célként a fentebbi, titkársági határozatban megfogalmazottaknak igyekszik eleget tenni jelen kiadványunk, egy kis módosítással: „a párt gyakorlati munkájában" kifejezés helyett a kutatók gyakorlati munkájához akar használható kiindulópont lenni. Napjainkban ugyan a kutatók többségének érdeklődési köre nem elsősorban az 19561989 közötti időszak feldolgozására irányul, de érzékelhetően növekszik az igény a „pártállam" működési mechanizmusainak pontosabb megismerésére és tárgyilagos feldolgozására. Kötetünk egy tervezett sorozat nyitó darabja, mely a három döntést hozó megyei pártszerv napirendi pontjainak jegyzékét adja közre. Elsőkent az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyveinek feldolgozását láttuk célszerűnek. Törekedtünk a napirendi pontokat az eredeti megfogalmazásban közre adni, azonban azok gyakran nem egyértelműek. A tárgymutatóban, azon túl, hogy ezeket a bizonytalan tartalmú címeket is a jegyzőkönyv és a mellékletek tartalma alapján besoroltuk, figyelembe vettük azt a tapasztalatot is, hogy a kutatók többsége körülhatárolt témákat kutat egy-egy időszakból. A könnyebb használhatóságot segíti a napirendi pontok folyamatos számozása is. Ez után közöltük a tárgyalt téma címét és a jegyzőkönyvhöz kapcsoló melléklet oldalszámát. Két változtatást tartottunk mindenképp szükségesnek az eredeti szövegben. Az egyik, hogy a párt központi szerveinek megnevezésébe minden esetben beszúrtuk az MSZMP-t, míg a megyei szerveknél - a következetlen használat miatt - elhagytuk azt. így a Megyei PB., illetve a Megyei VB. minden esetben az MSZMP Nógrád Megyei Pártbizottságát és a Végrehajtó Bizottságát jelöli. A másik módosítás szintén a változó szóhasználat miatt történt. A káder ügyek és személyi ügyek esetében előbbi mindig a kinevezést, utóbbi pedig a Fegyelmi Bizottság által előterjesztett ügyeket jelenti. A káder ügyeknél a név után zárójelben közöltük, hogy a kinevezés (vagy az egyetértés megadása) milyen státusra szól. Kivételt csak akkor tettünk, ha „munkatárs" megjelölés szerepel a dokumentumban. Ilyenkor - elsősorban a pártapparátus esetében - csak a helyet jelöltük meg. Nevek közlését a munkásmozgalmi múlt, régi párttagság elismerésénél, a kitüntetési, a be-