Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - A magyar királynék birtokában

lyi vármegye felbomlása után még a földesurak kezébe nem került várföldekből és falvakból lettek kialakítva, cladományozásuk csak a 14. század végén következett be.

5

8 A vár és az uradalom a 13-14. században királyi birtok, és rendszerint a királyné uradalma. Csák Máté sikertelenül ostromoltatta Buják várát, mert a szegedi várnagy megakadályozta terve végrehajtását. Buják tehát mint királyi vár ellenállt az ostromnak, nem jutott az oligarcha fennhatósága alá, szemben a legtöbb nógrádi várral. Kristó Gyula szerint az ostrom időpontja bizonytalan, Patay Pál 1310-re tette.

5

9 A Kökényes-Radnót nemzetség kihalása után minden bizonnyal királyi birtok lett a bujáki uradalom részeként. Ekkortól Héhalom neve is sűrűbben bukkan fel az oklevelekben, s még inkább, amikor megkezdődik a bujáki várföldek eladományozása a 14. század végén. Mária királynő (1382-1395) Garai Pál fia János mesternek adta 1386-ban, amely adományozást Zsigmond király (1387-1437) János mester fia Miklós részére 1393-ban megerősítette.

6

0 A Garaiak már Károly Róbert idejében is fontos állásokat töltöttek be a királyné udvartartásában. Garai Pál 1330-ban a királyné udvarbírája, 1334-ben tárnokmestere, 1335-ben ismét udvarbírája.

6

1 1385-ben II. Miklós és III. János a királynő védelmében esett el Horvátországban.

6

2 A Garaiak tehát több nemzedéken keresztül tett szolgálataikért kapták többek közt a bujáki uradalmat is, kivéve belőle Héhalom falut. Mária királynő ugyanis a települést már 1385-ben Domozlow-i Gergely fia Lászlónak adományozta. A Domoszlói család az Aba nembeli Kompolti ágból származik. Domoszlói Gergely 1320-1337 Miklós László (de Zenthjakab) Tamás Demeter Mihály+1402 Péter+ Apollónia Zsófia Margit László Rozgonyi Tarkői Pásztói János László Imre 58 Uo. 81. p., FÜGEDI E., 1977. Függelék és BELITZKY J., 1972. 68. p. 59 KRISTÓ Gy., 1986. 160. p„ PATAY P., 1959. 12. p. 60 MÁLYUSZ E., 1951. I. 327. és 2975. sz. 61 WERTNER M„ 1897. 905. p. 62 NAGY I., 1858. 4. k. 329. p., továbbá MÁLYUSZ E„ 1984. 23. p. 24