Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az általános úrbérrendezés

egyes szolgálatokat. Világossá vált, hogy ezután szabadon költözködhetett, ha fél évvel előtte bejelentette elmeneteli szándékát, s tartozásait rendezte. Ha volt hozzá tehetsége gyermekeit annak nevelhette, aminek akarta, s ebbe senkinek nem volt beleszólása. Bár elsőfokon továbbra is az úriszékhez kellett fordulnia panaszával, de ha a földesurával volt pere, ügyét a megyei ügyész köteles volt felvállalni, s a megyei törvényszékhez fellebbezhetett. S hogy konkrétan mitől szabadultak meg a héhalmi úrbéresek, erre a teljesség igénye nélkül egy pár példa: • Nem kellett a harmadik határba kóborolnia, hogy a sörfőzéshez vadkomlót, vagy gombát szedjen a földesuraság konyhájára. • Nem kellett földesura asszonyának fonni, s a szűkösen kimért kendert magáéból pótolnia. • Nem kellett soros hetest adni a konyhára, fát vágni, télen fűteni, a díszkertben különböző munkákat elvégezni. • Nem kellett számolatlan napig követ vágnia a földesúri építkezésekhez, ugyancsak nem kellett meszet égetnie, s az építkezések segédmunkáját ingyen adni. • Az uraság földgyére, szőlő telepítéseihez nem kellett a jobbágynak maga trágyáját hordania. • Nem kellett levelet Bécsbe vinnie, vagy maga helyett levélhordót fogadnia. • Nem volt köteles többé toll-tizedet adni a ludak koppasztása során nyert tollból. • Nem volt köteles többé szőlőt kötözni, a szőlő garádját körbekeríteni, az uraság szőlőjét őrizni a szüret táján. • Nem kellett az uraság embereit etetni, az executiora kijövő személyeket kényre kedvre kiszolgálni. • Az esetleges szökéseket nem gátolhatta meg többé a földesúr a kollektív felelősségre vonás rákényszerítésével, a különböző büntetéspénzek behajtásának kényszerével. • Bekvártélyozások alkalmával a jobbágy többé nem volt köteles pénzt adni a beszállásolt személyeknek. • A falusi mészárszékeken többé nem voltak kötelesek a jobbágyok kimérni a földesúri gulyák kényszervágott állatait. • A földesúr megromlott borát nem voltak kénytelen kimérni a közösség korcsmájában, s a jobbágyok „az üres hordókat - roboton kívül-vinni, avagy vissza hordani nem tartoznak". • Tiltva volt ezentúl „az Dézsmásoknak, és Kilentzedőknek a Jobbágyok által leendő tartása". 98