Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A jobbágyok terhei és szolgáltatás a 18. században az urbárium bevezetéséig
héhalmiak restanciába voltak kettő holló-, öt varjú-, öt csóka-, négy szarka-, három ölyv fejével, de a 1.020 verébfejet már beszolgáltatták. 5 5 Az állami terhek között rendkívül terhes szolgáltatás volt a hadsereg téli beszállásolása, az emberi és az állati portio, amit bár beszámítanak, illetve leszámítanak a jobbágy adójából, de maximált áron, és a beszolgáltatott árúért késedelmesen fizettek. A jobbágy azonban legközvetlenebb érintkezésben saját földesurával volt, s lényegében neki volt legjobban kiszolgáltatva. A jobbágy vagy a jobbágyközösség csak az úriszékhez, vagy a nemesi megyéhez fordulhatott jogorvoslásért. így történt ez a héhalmiak esetében is 1738-ban. A panaszt, melyet a héhalmiak a megyéhez intéztek, annak kortörténeti sajátosságai miatt eredetiben, a korabeli helyeírást visszaadva közöljük. Kivételt csak akkor teszünk, ha az a megértést zavarná. A panasz így kezdődik: „Hihalmi job[b]ágyságnak Esztendőnként való pénzbeli fizetése, és robotos[s]ága Méltóságos Groff Urunk riszire igy következnek tudni illik. 1. Adunk Méltoságos Gróf Urunknak Summabeli pénzét 20 forintot Esztendőnként. Karmazsin árát pedig kett (két) Aranyat. Ösz (őz) árat 2 forin[tot]. Madarak arat (árát) egy tallért. Len[n]mag olaj árát 77 1/2 polturát. Esztendőnként két Más[z]a sot, vagy so heliben hét forintokat. Malom Arendát Esztendőnként két Aranyat. Mel[y] G:[róf] Urunk konyháján lévő Szolgának kelletik adnunk Esztendőnként 4 Só; és 4 kila búzát. Ugyan ő N[agysá]ga konyháján Levő leanyzonak Esztendőnként fizetünk harmat fel forintokat (kettő és fél) és hét Negyedes búzát. Fogadván pedig ő N[agysá]ga bizonyos tégla csináló embert, kinek fizetünk 3 kila búzát, nyócz polturat és kétt kenyeret. Diaetalis pinzt pedig attunk ö N[agyságá]nak egy versben (alkalommal) hatvan renes forintokat. Más Versben pedig husz Rcnus for[intot], 2. Szántunk ö N[agyságá]nak Esztendőnként ekép[p]en; Ugy mint: minden Gazda maga ekéjével két nap uagallásra (ugarollásra). Haso[n]llo kép[p]en forgatásra is két nap. Vetőre pedig harmad fél (kettő és fél) nap, melyet - felis aratjuk, úgy, hogy minden Gaszdanak három cselcgyc (családtagja) aratt negyed fel (három és fél) nap minden Esztendőben. Mely gabonát behordván magunk Szekerivel, el készítvén szemül (kicsépeljük), vermet kelletik nckie ásnunk, vagy pedig pénzünkön kelletik ásatnunk, és azon vermekben hordanunk, avagy töltenünk. Mely Gabonanak... kelletikGongyát viselni mind addig, valamed[d]ig ö N[agysá]g azon vermekbül pizen ki aggya. El advan pedig ha ugy ki [nem] telik az mint az veremben be töltődött az[t] ö N[agysá]ga praetendallya. 3. Szántunk minden Esztendőben tavasznak (tavaszi vetés alá) kett napfot], Mcllyet Magunknak kelletik le kaszálni, egy nap gyüteni, és egy nap az majorba be hordani. 55 NML. IV. 1. b-17. öi.: 257. sz. 1782. 82
