Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Új ratelepülés, újratelepítés
* A kiegészítő források alapján nagy a valószínűsége, hogy Faro(n) és a Farok családnév azonos, s a Farok a mérvadó. * * 1715-ben Kálmánként írták vezetéknevét, s megjegyezték, hogy megszökött. 1720-ban viszont az összeírásban Kálmán Péter szerepel. Csak feltételezhető, hogy a két személy azonos. * * * 1715-ben és 20-ban Szász András, 1728-ban viszont Szászy András van feltüntetve az országos összeírásban. Nagy valószínűséggel azonos személyekről van szó. **** 1699-ben Viliacsik Andréként regisztrálták. Az adózás végett a 17. század legvégén számba vett héhalmiak a 18. század első évtizedeiben - 1715-öt kivéve - folyamatos gyarapodást mutatnak, de a számba vettek nevei azt is világosan bizonyítják, hogy a növekedés nagyrészt nem a természetes gyarapodás eredménye volt, hanem a be- és elköltözés pozitív hozadéké. A mintegy 30 évet átfogó összeírások így nagyrészt eltérő névanyagot tartalmaznak. Új családnevekként bukkannak fel a településen a megelőző században előfordultakhoz képest: a Bátsi, a Csikós, a Csizmadia, a Farok, az Oláh, a Pásztor, a Péter, a Rácz, a Soldos, a Szászi, a Szita, a Tóth, a Varga, a Vilacsek, és a Virág családnevek. Ezek közül három - Oláh, Rácz, Tóth - népnév, egy pedig szlávos hangzású, a Vilacsek (Viliacsik). Ezen utóbbinál ráadásul a keresztnév is szlovák hangzású (André) alakban és nem latinul szerepel. Hogy a számba vett adózók honnan költözhettek a faluba, sem a nevek, sem az eddig megismert források nem adnak támpontot. A látszólag fogyást sugalló 1715-ös összeírás is tartalmazott azonban új családneveket: Fitó, Faron, de itt is hiányoznak olyan nevek - Barta, Csóka, Hényely, Szőke -, amelyek az 1683-at megelőző években még szerepeltek a forrásokban. A népnevet viselő családnevek viselői közül egyedül csak a Rácz család eredetéről, származási helyéről vannak forrásaink. 1 0 1732. március 23-án Bohus László bujáki tiszttartó egy héhalmi jobbágynak elbocsájtó levelet állított ki. A héhalmi jobbágy neve Rácz Tamás, „... aki maga Iijuságában Rácz országbul ide szakadott..." És hogy nem volt egyedüli rác - vagyis szerb származású ezen a vidéken, arról árulkodik a levél egyik mondata, miszerint ha Rácz Tamás adósságát kifizette „... minden háborgatás nélkül szabadossan maga Vérihez Eöcsegre (Ecsegre) Veres Andráshoz magát transferálhassa..." Rokonát már nem Rácz-nak, hanem minden bizonyság szerint külső tulajdonsága szerint nevezik Vörösnek. A Farok vagy Faro(n) család eredeti lakhelyéről is vannak adataink." „... Eöregbik Farok Gergely mind Plessoczon laktában, mind pedig Hihalmi lakásában is Eörökös Jobbágya volt titulált (megnevezett) M[é]l[tósá]gos Groff Uraimék[na]k, és most is három fia Hihalmonaz Attyok házhelyin, az negyedik fia pedig Palotáson ..."élt, és az Esterházy család birtokáról, Zólyom megyéből költöztek le „ezen Cserhátságra ... lakójul." A költözködésre az engedélyt maga gróf Esterházy István adta meg az apá10 MOL. P 1291 11. cs. Buják, Héhalom 1676-1745. 11 MOL. P 1291 11. cs. 1590-1753. 1728. január 12. 59
