Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Az 1683 előtti gazdasági életről - Malom

Juh: A juhtartás szintén végigkísérhető a vizsgált két évszázadban. 1546-1590 között a juhok száma 150 és 320 között ingadozott. 1646-ban a kecskékkel együtt írták össze: számuk 218 volt. Kecske: Számuk nem ismert, de meglétükre utal mind az uradalmi összeírás, mind az ispánper. Baromfi: 1646-ban 23 pár tyúkot, 500 tojást és 23 darab ludat kellett az uradalom részére beszolgáltatni a faluból. Méh: A 16. században figyelemre méltó a méztermelés folyamatos emelkedése. A méhkasok száma 1590-re az 1546. évi 20-szorosára nőtt. Az állatállomány számának változása Héhalmon a 16. században Megnevezés 1546 1562 1580 1590 1646 Sertés 50 25 120 50 134 Bárány 150 250 150 500 218 Méhkasok 5 15 65 100 5 Malom 1546-ban egy kétköves vagy két egyköves malom volt Héhalmon. 1646-ban három malom szerepel az összeírásban: egy volt a felső patakon (mola rivali superiori), egy az alsó patakon, amelyet épp azon évben építettek (inferiorem hoc duntaxat anno aedificarunt) és volt egy, amelynek a helyét nem határozták meg. 52