Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Az 1683 előtti gazdasági életről - Növénytermesztés

• A gabonadézsmát a Szent Mihály nap tájban „minden halogatás" nélkül Zólyomba szállítják, s erről a „falu bírája avagy bizonyos Emberséghes Ember jüjön fel ide Zólyomba az ki bizonyos Rovást hozzon ezen falubul jutót avagy jutandó tizedrül kila számra". • A „tot jobbágyok" szállították tovább a tizedet, azonban ehhez is segítséget kell adniuk, azért pedig büntetés járt, ha a tized szállítása esős időre maradt, és emiatt a „totok" marhái kárt vallottak. • A juh-, kecske- és méhtizedről azt rendelték, hogy ajuhból a fele nőstény, fele kosbárány legyen. Egy-egy gazda ad ezen túl sajtot az „Uraknak". • A kilencedet az Esterházyak elengedték „ugy mindazonáltal ha Isten Buják várát Magyar kézhez adgya akkor tartozunk vagy kilenczcdet adni eo Nagyságuknak vagy penigh majorsághbeli vetést tenni". • A sörfőzőházzal rendelkezők külön állapodnak meg a földesúrral. • A marháik miatt kárt vallott tótokat ki kell elégíteni. • A tavalyi búza és árpa elmaradást pótolják. • Az irántuk tanúsított kegyelmesség miatt adnak 100 tallért. • Néhány falunak szőleje is van, ezek a tizedet és kilencedet tartoznak megadni és felszállítani. A héhalmiak növénytermesztésére, illetve állattartására vonatkozó 16-17. századi adatok az alábbiak. Növénytermesztés Gabonatermesztés: Jelentőségét tekintve első helyen kell említenünk. A 16. században döntően búzát termeltek, az úgynevezett kétszeres vagy kevert termesztése az előbbinek mindig jóval alatta maradt. A 16. századi gabonatemiesztés adatai kilében'

4' Termés 1546 1562 1580 1590 Búza 170 30 145 150 i4i KÁLDY-NAGY, 1985. 307-309. p. (1 kile: 25-30 kg). A kevert általánosabb elnevezése a kétszeres (rozs-búza) volt. 50