Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Az 1683 előtti gazdasági életről
Az 1683 előtti gazdasági életről Héhalom középkori gazdaságtörténetéről azon túl, hogy mint a bujáki vár tartozéka a 15. században vámhely volt, egyéb adat nincs. 13 6 Miért lehetett Héhalmon vám? Magyarázata földrajzi fekvésében van. A falu mellett vezetett el az Aszód felől Fülek felé vezető fontos országút, amellyel itt találkozott a Bujákról és Szirákról jövő út. A vámszedés királyi jog s fontos bevételi forrás volt. A 15. századi, a bujáki uradalom részét képező héhalmi vám a magyar királynék, illetve királynők javadalmai közé tartozott. A falu népe természetesen nem ebből, hanem a földmüvelésből élt. A 16-17. századi gazdálkodás nagyságára jellegére - akár csak más vonatkozásban is - szűkmarkúak forrásaink. Annyi mindenesetre kiderül belőlük, hogy mely növények termesztése, mely állatok tartása volt nagyobb vagy kisebb jelentőségű. A héhalmiak által művelt föld nagyságát az 1646-os leírás a következőkben határozta meg: 13 7 Héhalom határa művelési ágak szerint 1646-ban Szántóföld 558 pozsonyi mérő 306.900 n-öl Irtványföld 497 pozsonyi mérő 273.350 n-öl Rét 139 kaszás 139.000 n-öl Szőlő 50 kapás 10.000 n-ől Összesen 729.250 n-öl Ez a terület 608 magyar hold (456 katasztrális hold) volt. Tudjuk azt is, hogy ekkor 25 telek volt Héhalmon, amely megközelítőleg megfelel a fentebbi területnagyságnak. A belsőtelek nagyságát nem ismerjük, sem pedig az erdőét. Erdeje azonban már ekkor is kevés volt. 13 8 Az irtványföldek magas aránya lehet talán oka az erdő csekély voltának, vélhetőleg annak kárára növelték a művelés alá vonható terület nagyságát. Az sem ismert, hogy mekkora volt ezidőben a müvelés alá nem vont föld (mocsár, nádas, legelő, stb.) nagysága. Már idéztük Demko Kálmán adatát, ami szerint a falu terü136 Csánki Dezső időpont megjelölése nélkül említi a vámhelyet (CSÁNKI D., 1890. 99. p.) ami egyébként Albert király 1439-ben kiadott oklevelében (DL 13403) fordul elö: „...ac tributo in praeattactae possessioni Hywhalom". Ezen az egy helyen kívül, máshol sem előbb, sem később nem találkoztam a vám meglétével. 137 A számításoknál az egyes mértékegységeknek a középértékét vettem: BOGDÁN I., 1990. 394. p. 138 MOL P 108. Fase. K Nr. 529. „...sylvas habet exiguas..." 47
