Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu lakossága 1683-ig
A bujáki uradalom egyes falvainak családfő létszáma 1546-1590 Település 1546 1559 1562 1580 1590 Bér 33 27 43 25 23 Bokor 14 13 9 — — Buják 36 49 69 72 51 Csór 10 10 5 — 6 Héhalom 33 40 20 16 15 Hényel — — 7 5 1 Nádor 39 37 32 38 33 Palotáshatvan 36 29 31 35 22 Összesen 201 205 216 191 150 1546-ban még számottevő különbség nincs Bér, Buják, Héhalom, Nándor és Palotáshatvan között családfőik számát illetően. Később csupán Bujákon emelkedett a családfők száma, vélhetőleg a vár nyújtotta biztonság miatt. Bizonyára az uradalom más falvaiból is több család talált itt új otthonra, növelve Buják lélekszámát. A viszonylagos békés évekre háborús idők következtek. A tizenötévcs háború (1593-1606), majd Bethlen Gábor (1613-1629) hadjáratai, a Vácról hódoltató török csapatok a 17. század első felében a dél-nógrádi falvakra állandó fenyegetettséget jelentettek. Arra, hogy Héhalom népe e háborújárta évtizedeket miként élte át, igen kevés az adat. Az bizonyos, hogy 1600 és 1622 között nincs benne a magyar portaösszeírásokban. 12 9 A 17. század húszas éveire ismételten benépesült a falu, 1646-ban már 101 jobbágyot és jobbágynőt írtak össze 30 felnőtt fiúval. 13 0 A lakosság száma tehát ekkor is 200 fő körül mozoghatott. Az uradalom falvai közül a szomszédos Palotáshatvannak volt hasonló lélekszáma, viszont Béré és Bujáké harmadával, kétharmadával volt magasabb. 129 MOL E 158. Conscriptiones portarum. Nógrád megye. no MOL P 108. Rep. 25/a. Fase. K. 529. Descriptio summaria status Inclyti Dominii Bujakiensis. 38
