Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu lakossága 1683-ig
birtokosáról, azokról az Esterházyakról, akik bujáki várkapitányok voltak, ezt nem állíthatjuk. Ők minden bizonnyal megfordultak Héhalmon. Ennél azonban fontosabb számunkra az a kérdés, hogy vajon hányan és kik voltak azok az emberek, akik magukat hihalminak nevezték és életük e településhez kötődött. A legkorábbról 1461-ből ismerünk két héhalmit: Andreas Parvust és Urbánus Garlanyt, vagyis Kis Andrást és Garlani Orbánt, akik Versegd és Kartal határának bejárásán vettek részt. Azt is tudjuk róluk, hogy korábban versegiek voltak, akik azonban 1461-ben már Héhalomban éltek. 12 1 Héhalom 16. századi lakóinak számszerinti és névszerinti meghatározásához a török összeírások szolgálnak forrásul. 12 2 Nézzük előbb a számszerű adatokat! Miután Buda elesett (1541-ben), majd Nógrád és Hatvan várát is elfoglalta a török (1544-ben), a hódoltság elérte a dél-nógrádi falvakat, köztük Héhalmot is, jóllehet Buják vára ekkor még magyar erősség volt, mivel csak 1552-ben vette be a török. Ennek ellenére 1546-tól hódoltatta és össze is írta a falut, majd a tizenötéves háború kezdetéig (1593) adóztatta is. Buják elestének az a következménye is lett, hogy a héhalmiakat, akik addig a bujáki várhoz tartoztak szolgálni, a cserépi várhoz (Borsod megye) rendelték. A magyarázata hihetőleg abban rejlik, hogy a Báthoryak elvesztvén Bujákot, a szolgáltatások letételét a cserépi várukba helyezhették át. Erre 1560-ból adatunk is van. 12 3 E három, neveket is tartalmazó összeíráson kívül rendelkezésünkre áll még két olyan forrás 1580-ból és 1590-ből, amelyekből Héhalom családfőinek, azok nőtlen fiainak, nőtlen testvéreiknek és egyéb nőtleneknek a számát tudhatjuk meg. 12 4 Héhalom férfilakossága 1546-1590 között Év Családfők Nőtlen fiaik Nőtlen testvéreik Egyéb nőtlenek Összeírtak Dzsizjefizetők 12 5 1546 33 7 9 11 60 20 1559 40 7 4 1 52 10 1562 20 10 2 32 20 121 Az oklevél megtalálható BÁRTFAI SZABÓ L., 1938. 225-227. p. Garla puszta Püspöksztlágy közelében feküdt: JAKUS L„ 1989. 55. p. 122 KÁLDY-NAGY Gy., 1971 294-295. p. és KÁLDY NAGY, 1977. 155-156. p. 123 PML XXXIII. 11-a Váci Püspöki Uradalom Pref. ir. Decima és MOL Urbaria et conscriptiones 1561. Ekkor 12 forinttal adózott. 124 KÁLDY-NAGY Gy., 1985. 307-309. p. 125 Dzsija = a császár adója: a legfontosabb török állami adó. Az fizette, aki 300 akcse értékű ingósággal rendelkezett, s ezután 50 akcse harácsot kellett fizetnie. 36
