Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu temploma

praedium Heves megye oppidum possesio praedium Pest megye Henyel (ma: Buják) Kozárd (ma: Kozárd) Kisker (ma: Terény) AlsóBokor (ma: Bokor) Gyöngyös (ma: Gyöngyös) szőlőbirtok Kürt (ma: Tiszakürt) Szászberek (ma: Szászberek) Tass (ma: Atkár) Szentlászló (ma: Vácszentlászló) Tura (ma: Tura) Héviz (ma: Galgahévíz) Szentfő? (ma: Szecső?) Bag (ma: Bag) Valko (ma: Valko) Gömörő (ma: Gyömrő) részbirtok Hévizgyörk (ma: Hévizgyörk) Isaszeg (ma: Isaszeg) Szentkirály (ma: Isaszeg) Nyíregyháza (ma: Valko) Hévizmonostora (ma: Héviz) Liget (ma: Vácegres) Szörmény (ma: Isaszeg ?) Az Esterházyak alatt tehát az uradalom falvai további Pest és Heves megyei falvakkal és pusztákkal bővültek. Az uradalom szerkezetének és változásainak körülírása a tekintetben lehet fontos, hogy segíthet Héhalom gazdasági és esetlegesen családi kapcsolatainak megértésében. A török kiűzése után I. Lipót a hatvani uradalom létesítésével Hihalmot több más nógrádi faluval együtt odarendelte, de ez a helyzet tartósan nem maradt fenn. 110 A falu temploma Héhalom a középkorban a tizedikként megszervezett államalapítás kori váci egyházmegyéhez, a világi közigazgatás tekintetében pedig az úgynevezett Kis-Nógrádhoz tartozott. 11

1 Nógrád megye a váci egyházmegyében egy kerületet alkotott, benne azonban no MOL P 108 Rep. 25. Fase. I. Nr. 330. in PESTY F., 1880. I. 43. p. 1384-ben Kis- és Nagy-Nógrádra oszlott, a 15. század közepén még mindkét Nógrád vármegye létezett. 34