Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - A Báthoryak kezén 1439-1605

jogainak épségben tartásával ... Kelt Budán Szent Tamás apostol ünnepe előtti vasár­napon, az Úr 1385. esztendejében." 1416-ban Gergely fia László unokája, Mihály fia László kérte nagyapja adomá­nyának megerősítését Zsigmondtól, aki ehhez hozzá is járult a fentebb idézett okleve­lek elismerésével és megerősítésével: „Mi tehát az említett Lászlónak felségünk elé terjesztett alázatos kéréseit királyi jóindulattal meghallgatva és kegyelmesen jóvá­hagyva a néhai Mária királynő említett kiváltságlevelét ...jelen levelünkbe szóról szó­ra beleírva, a benne foglalt összes záradékot és cikkelyt illetőleg elfogadjuk, jóvá­hagyjuk és törvényesítjük, nemkülönben az említett Mihály fia Lászlónak ... hűséges szolgálataiért, amelyeket különböző helyeken és időben alkalmasan és a legállhatato­sabb hűséggel nyújtott és a jövőben is nyújtani fog ... megerősítjük ... az Úr 1416. esz­tendejében." Nem ismert, hogy a Pásztói családtól hogyan került vissza Héhalom a királyhoz, de valószínűleg azt követően, miután fiágon a Pásztói családnak ez az ága kihalt. 65 1424-től az uradalom tehát ismét királynéi birtok, ekkor ugyanis Zsigmond király má­sodik feleségének Ciliéi Borbálának juttatta. 6 6 A Báthoryak kezén 1439—1605 Borbála királyné Zsigmond halála után az új király, Albert (1437-1439) ellen pártot ütött, amiért az uralkodó 1439-ben megfosztotta a királynét többek közt bujáki birto­kától is, és azt ecsedi Báthory Istvánnak adta. 6 7 Hogy a bujáki uradalom a királynék ja­vadalma volt, arra az 1439. évi oklevél vége is utal, ahol is úgy szól a szöveg, hogy Albert király ezt a döntését „... igen kedves feleségünknek, fenséges Erzsébet asszonynak, Magyarország királynéjának beleegyezésével és helybenhagyásával, megfontolt értelemmel és lélekkel..." 6 8 hozta meg. Ettől fogva mintegy másfélszáz évig volt a Báthoryak birtokában, jóllehet birtoklásában a Mohács utáni trónharcok idején, aztán Nógrád és Hatvan eleste, 1544 után osztozniuk kellett előbb Werbőczy Istvánnal, majd a mindenkori török földesúrral is. Báthory András 1495-ben II. Ulász­ló királytól a maga és a fia, György számára kérte Buják várát. 6 9 Ugyanebben az évben II. András nővére, Margit kapta meg az uradalomból osztályrészül Bért. 65 BÉKEFI R., 1898. I. 3. tábla tartalmazza a Pásztói család genealógiáját. 66 PATAY P, 1959. 12. p. és CSÁNKI D., 1890. I. 89. p. 67 Uo. 68 MOL Dl. 13403. „...animo deliberato sensuque et assensu ac beneplacito Serenissimae Dominac Elizabethae Reginae conthoralis nostrae carissimae..." 69 NAGY I., 1907. 133-134. p. Megjegyzendő, hogy Nagy Iván a másik munkájában a birtokszer­zést 1435-re teszi. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom