Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete - Közművelődés
A községi népi bizottság 1949 koratavaszán foglalkozott újból az intézet ügyével, melyet az általános iskola egyik tantermében állítottak fel. Ez is idényjellegű volt, ugyanis csak május 15. és augusztus 15. között üzemelt. A működéshez a községi tanács a költségvetésből 1.170 forintot tudott biztosítani. Vezetőnek Horváth Etelka V. éves tanítónőt jelölték ki. 17 0 Továbbra is állandó problémát jelentett azonban, hogy nem volt megfelelő helyiség, melyben elhelyezték volna az otthont. Ezért Körmendi Ferenc iskolaigazgató kérte a járási tanácsot, hogy biztosítsanak elhelyezést az intézet céljára, mert a községi tanács csak 1954-re tervezte egy 30 fős, nyári napközi kialakítását, amit később 50 férőhelyes, állandó jellegű területi óvodává akartak fejleszteni. A járás 1954 márciusában Klein Ernő, Petőfi utcai öt helyiségből álló lakóházát utalta ki a kettős funkciójú intézet részére, amely korábban az FMSZ raktára volt. 171 Pár hónappal később július 1-én nyílt meg az idény-napközi, amely október 1-től állandó óvodaként működött tovább. Vezetői Kovács Erzsébet, majd Molnár Margit lettek. Kezdetben csak 15-20 gyermek járt óvodába, ugyanis a szülők bizalmatlanul fogadták az intézményt, mivel eleinte hiányoztak a játékok, és nem rendelkeztek étkezőasztalokkal sem. A gyerekek havi térítése 40 Ft volt, melyért napi háromszori étkeztetésben részesültek. 1955 szeptemberétől már hivatalos beiratkozást tartottak és elsősorban az 5. életévüket betöltött gyermekeket vették fel. Létszámuk 1956-ra elérte a 40 főt. Az intézmény 7-18 óra között tartott nyitva. 17 2 A viszonylag magas létszám miatt vált szükségessé az óvoda bővítése. A vezetőség ezért kérte a községi tanácsot, hogy oldják meg az óvoda területén lakó Oravecz-család elhelyezését. Erre azonban csak 1959-ben került sor, amikor a község, a megyei tanács engedélyével 80.000 forintért megvette az óvoda céljára használt magántulajdonban lévő épületet. 17 3 Közm űvelődés A falu lakosságának második világháború utáni iskolán kívüli művelődési igényeit több-kevesebb eredménnyel a Szabad Föld Téli Esték-sorozat, a mozi és a kultúrotthon biztosította. Az 1940-es évek második felében fontos kultúrpolitikai feladatként jelentkezett az analfabétizmus felszámolása, amelyet szintén az iskolán kívüli oktatás keretében kívántak megoldani. Ezért az alispán felügyelete alatt működő Szabadművelődési Felügyelői Hivatal községenként felmérte az ími-olvasni nem tudó lakosságot. A községi no Uo. 436/1949. ikt. sz. ni NML. XXIII. 230. 8091-70/1954. csoportszám. 172 NML. XXIII. 736/a. 1956. július. 15.-ei ülés. 173 Uo. 736/c. 248/1959. ikt. sz. 250
