Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A lakosság gazdasági terhei 1945 után
A kereskedő és az iparos egzisztenciáját is igyekeztek megsemmisíteni. Ezért egymás után ajánlották fel, szüntették meg iparukat a lehetetlen működési feltételek miatt. Röviden tekintsük át a héhalmi iparosok, kereskedők „névjegyzékét". 13 4 Kocsmárosok: Szita Mihály, özv. Péter Jánosné, özv. Madlena Jánosné; vegyeskereskedők: Miczki István, Laufer Miksáné, Winternitz Mihály, Zsiga László; hentes- és mészárosok: Nagy Gábor, Miczki János; asztalos: Szita János; cipészek: Vincze János, Tóth János, Vincze József, Illés János; kovácsok: Ozibiusz Sándor, Vladár Sándor; kerékgyártó: Majer József; kőművesek: Lőrincz János, Kalmár István; ács: Madlena András. Ez az iparos-kereskedő réteg megfelelő színvonalon látta el a község lakosságát közszükségleti cikkekkel és szolgáltatásokkal. Kiiktatásuk, vagy legalábbis tevékenységük akadályoztatása következtében közellátási problémák merültek fel, amit az fmsz-boltok nem tudtak kompenzálni. 1952 végén Héhalomban 7 kulákot tartottak nyilván, a kulákgazdaságok összterülete azonban az 1948. évi 420 kh-hoz képest, már csak 10 hold és 857 négyszögölet tett ki.' 3 5 Tehát a Rákosi-diktatúra idején a közép- és nagygazdák földmagán tulajdona eltűnt, vagyis a falusi lakosság legeredményesebben gazdálkodó rétegét számolták fel. Nagy Imre kormánya ugyan eltörölte a kuláklistákat, de a megítélésük, és a minősitésük továbbra sem változott. Csupán annyi történt, hogy felülvizsgálták a kuláklistákat és néhány személy mentesítésre került. Ezeket a vizsgálatokat a tanácsi apparátus három tagja végezte el. Héhalomban két személyt, Füzér Jánost és Szita Mihály ajtlert mentették fel kulák mivoltuk alól. Az előbbi esetében így szólt a bizottság indoklása,,... mert nevezett tévesen lett 1949 évben mezőgazdasági fejlesztési járulékkal (kulákadóval-megj. D. G.) megróva, mivel a földjei már jóval a felszabadulás előtt a gyermekei tulajdonában voltak, azok kiilön-külön gazdaságban éltek és gazdálkodtak, és jelenleg is ez a helyzet áll fenn ..." Szita esetében a testület kiemelte, hogy „... 28 kh. földje volt, de ezt kizárólag családjával művelte meg, azon még idénymunkásokat sem alkalmazott soha. Nevezett kivételes mentesítése azért is indokolt, mert a felszabadulás előtt baloldali magatartást tanúsított, a felszabadulás után pedig a begyűjtés teljesítésében, adófizetésben, Békekölcsön jegyzésben s minden központi feladat végzésében állandóan példamutatóan élenjárt..." 13 6 1956 őszén került sor a helytelenül kuláklistára vett többi középparaszt rehabilitálására is. A pásztói járási vb. szeptember 6-án foglalkozott a sérelmekkel. Ekkor vizs134 NML. XXIII. 231. A Pásztói járás iparlajstroma, illetve NML. XXI. 23. 921-9/1950. ikt. sz. 135 NML. XXIII. 3. 00178/1952. ikt. sz. 136 Uo. 239
