Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - A magyar királynék birtokában
Peyrounin 1650-es térképén, a Blaeu-féle 1664-es pergamentérképen, Pongrácz püspök 1675-ös Informatio és Frederik de Wit 1688-as megyerendszeri térképén." 3 Magyarázata abban rejlik, mint már szó volt róla, hogy az aszód-füleki út innen ágazott el Buják vára felé és Szirák irányába. Ebben leli magyarázatát az is, hogy vámhely volt, hiszen utak elágazódásában, vizek találkozásánál feküdt. Békés időkben e kedvező földrajzi fekvés igen előnyős, de annál kedvezőtlenebb, ha hadak járják az országutakat. Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig A magyar királynék birtokában Héhalom birtoklástörténete a 14. század közepétől elválaszthatatlanul összetartozik annak a nagyobb egységnek, a bujáki (vár)uradalomnak birtoklástörténetével, amelynek azután a hűbériség évszázadain keresztül a része volt. A bujáki várföldek kialakulásának két fontos tényezőjét kell kiemelnünk. Az egyik Buják kővárának megépítése (feltehetőleg egy korábbi földvár helyén) a tatárjárás utáni évtizedekben. Fügedi Erik a kővár építésének idejét 1270 és 1300 közé teszi, vagyis Héhalom kialakulásának feltételezhető időszakával azonos időre, építtetőjének pedig a királyt tette. Jelentőségét az adta, hogy a Gyöngyös felé vezető utat ellenőrizte. 5 4 Más vélemény szerint Buják eredetileg nem volt királyi várföld és a vár építtetője sem a király volt, hanem a Szolnok nemzetség vagy az Aba nembeli Rhédey ág. 55 Mindenesetre megjegyzendő, hogy Héhalmon az 1400-as évek elején éppen az Aba nembeli Szentjakabi és Domoszlói család tagjai voltak birtokosok. A másik tényező pedig a királyi várbirtok bomlásának felgyorsulása a 13. század végén, aminek megyénk-béli egyik első példája Nógrád várának (és a hozzátartozó falvaknak) eladományozása 1274 és 1284 között. 1270-ben a király és a magánurak kezén lévő várak aránya 1/3-2/3 volt, ami 30 évvel később durván 1/4-4/5 arányra változott. 5 6 Ezidőben épültek ki megyénk kisebb váruradalmai, köztük a bujáki is. 5 7 Belitzky János a szandai, fuleki és bujáki királyi váruradalmak létrehozását Károly Róbert (1301/1308-1342) uralkodásának idejére teszi. E királyi váruradalmak a kirá53 PAPP-VÁRY Á.-HRENKÓ P, 1989. 55., 66., 71-72., 83. p. 54 PATAY R, 1959. 12. p. és FÜGEDI E., 1977. Függelék 55 MAKKAI L., 1954. 52. p. is azt feltételezi, hogy Héhalom a Kökényes-Radnót nemzetség, illetve ezek örökösei hagyatékából került királyi birtokba. Ezen a véleményen van SIMON Z., 1988. 111-112. p. 56 Nógrád eladományozására BELITZKY J., 1972. 63. p. A várbirtoklás arányára FÜGEDI E., 1977. 55. p. 57 BELITZKY J„ 1972. 63. p. 23
