Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi termelőszövetkezetek: Arilis 4. és az Új Élet Mgtsz

A szövetkezet kilépések előtti összterülete 315 katasztrális holdat tett ki, amelynek közel egyharmadát vitték magukkal a csoportot elhagyók. A termelőszövetkezetek bomlását és a megmaradók erősítését kedvező hitelakciókkal, a családi pótlék bevezetésével és a tagság háztáji földjének egy holdra történő felemelésével próbálták megakadályozni, illetve segíteni. A fenti célokért újból megindult a falujárók mozgalma, akik általában vasárnap keresték fel a tsz-tagokat. Csatasorba állították az ipari-szolgáltató üzemek gazdasági funkcionáriusait is, akiket egy-egy gyengébben működő csoportba osztottak be, ahová hetenként kellett kijárniuk. A héhalmi tsz-t Budapestről, a TRANSZVILL gyár pártbizottságának patronáló csoportja látogatta meg, akik beszámoltak a szövetkezet helyzetéről. Egy ilyen, 1954-es beszámolóból képet kapunk a tsz-tagság jövedelmi viszonyaitól: „...a búza munkaegységként 5,5 kg-ot fizetett. 1954-ben a tsz-tagok fejenként 5-6000 forint értékű természetbeni és készpénz jövedelmet kaptak. A tsz a járási viszonylatban az első helyen állt a betakarítás és a beszolgáltatás viszonylatában."

11

0 A kedvezmények hatására, az egy tsz-családra jutó átlagfogyasztás reálértéke már csak kb. 20%-al volt kevesebb az egyénileg gazdálkodó parasztcsaládokénál, s az egy főre jutó jövedelmük is az egyéni gazdálkodókénak 79,4%-ára emelkedett.

11

1 1955 után, amikor a Rákosi-szárny újból hatalomra jutott, ismét előtérbe került az erőteljes kollektivizálás módszere, melynek eredményeképpen majd a forradalmi események hatására sok szövetkezet feloszlott. 1957 januárjában az „Április 4" csoport közgyűlése ugyan bejelentette a szövetkezet feloszlatását, de ez nem következett be, csupán 3 tag hagyta el a közös gazdálkodást. A tsz új vezetőséget választott, akik 59.000 forintos hiánnyal indultak neki a gazdasági esztendőnek."" A „mezőgazdaság szocialista átszervezése", az ötvenes-hatvanas évek fordulóján következett be. Az MSZMP KB 1958 decemberi, valamint a kormány 3004/1/1959. évi határozatai megindították a falvak lakóinak beterelését a szövetkezetekbe. A községi tanácsoknak is kötelező volt foglalkozni ezzel a kérdéssel. Községünkben a mezőgazdasági állandó bizottság tárgyalta a központi rendelkezéseket és kijelentették, hogy „...a termelőszövetkezeti mozgalom községünkbeli fejlődése érdekében cselekednünk kell"."

3 A falvakban a hangoshíradón keresztül ún. szövetkezeti negyedórában ismertették a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, állandó tsz-látogatásokat szerveztek, felkeresték a már korábban kilépetteket és egyre jobban a középparaszti réteg felé fordultak. 110 Arch. 25. f. 2. fcs. 51. őe. 1954. in Megyetörténet [1972.] 217. p. in NML. XXIII. 228. b. 1957. jan. 24.-ei ülés. in NML. XXIII. 736. c. 1959. febr. 28,-i ülés. 231