Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi földművesszövetkezet
lcmzi Herczeg Balázs instruktor beszámolója. „Jelentem, hogy a közgyűlés előkészítése jó volt, a mozi helyiség teljesen megtelt. 155-en írták alá a jelenléti ívet. A tagság a javasolt vezetőségi tagokat egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés után sorsolás volt, 350 forintért, majd mozielőadást is tartottak, melynek címe a Demokratikus Németország volt." 9 7 Az 1950-es évek gazdaságára jellemző volt a túlcentralizált központi irányítás. így kívánták biztosítani a termelékenység növekedését. Megindult a gazdasági szervezetek egyesítése, összevonása. Ez alól a földmüvesszövetkezetek sem mentesültek. A lakosság jobb ellátására, és a jövedelmezőség fokozására hivatkozva az egymáshoz közeli települések szövetkezeteit körzetesítették. A héhalmi földművesszövetkezet 1953. szeptember 20-i taggyűlésén tárgyalta a palotási és a szarvasgedei szövetkezetekkel való egyesülést. Robotka József ügy vezető terjesztette elő a fúziót. Az egyesülés fő érveként azt hozta fel, hogy így megerősödnek. A tagság egyöntetűen elfogadta az érvelést. Ezzel megváltozott a szövetkezet neve is, amelyet pár évig Palotás és Vidéke Körzeti FMSZ héhalmi szervezetének neveztek. 9 S A körzetesítés azonban nem igazolta az előzetes várakozást. A Palotáson székelő központi vezetőség nem segítette a héhalmi társszövetkezetet. Többszöri lakossági kérelem ellenére sem bővítették a bolthálózatot és nem nyitottak a községben új szövetkezeti üzletet. A községi közellátás visszaesett, gyenge volt az áruellátás és hiány mutatkozott a közszükségleti cikkek terén is. A községi tanács ezért már az 1955. március 4-i ülésén határozatban fektette le a körzetből való kiválást és egy önálló szövetkezet létrehozását. 9 9 A SZÖVOSZ (Szövetkezet Országos Szövetsége) megyei központja azonban ehhez nem járult hozzá. A helyzet további romlása arra késztette a község- és a helyi szövetkezet vezetőségét, hogy vállalva a konfrontációt, elhatározásuknak érvényt szerezzenek. A községi végrehajtó bizottság 1956. május 14-én tartott rendkívüli ülésén tárgyalta a szövetkezet kiválását. Az elválás okaként az vetődött fel, hogy a „földmívesszövetkezeti vezetőség a körzeti Héhalom községet mostohagyerekként kezeli". Példának hozták fel, hogy a héhalmi szövetkezeti italboltban nem volt pult, mire a palotásiak átadták a maguk régi pultját és helyére 28.000 forintért csináltattak egy újat. Ezenkívül a biliárdasztal is Palotásra került. Az áruellátásban is problémák voltak. A Palotáson lévő egy kocsma május l-re 800 liter sört kapott, még a héhalmi két kocsmába csak 400 liter sör érkezett. 10 0 Mai szemmel nézve ezen okok talán mosolyogtatóak, de abban a korban jelentősen sértették a héhalmiak önérzetét. Olyannyira, hogy írásban kérték a járási- és megyei 97 Uo. 98 Uo. 2. doboz. 99 NML. XXIII. 736. b. 1955. márc. 4.-ei ülés. 100 Uo. 1956. május 14.ei ülés. 226
