Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi földművesszövetkezet

Megnevezés Érték Ft-ban kh 16 kh. 1.300 négyszögöl 24.264 1 db Hoffer traktor 3.000 1 db Cséplőszekrény 3.000 2 db Vetőgép 360 1 db Szelektor 240 1 db Daráló 480 1 db Villanymotor 420 10 q Ócskavas 300 Összesen 31.944 A földmüvesszövetkezetek között sokszor nagy harc indult meg egy-egy épületért, gazdasági eszközért, felszerelésért. 1946 őszén a palotási és a héhalmi szövetkezet egyaránt igényt tartott a Pajta-pusztán álló épületre és felszerelésre. A terület ugyan közigazgatásilag Palotáshoz tartozott, de a földosztás nem vette figyelembe az igazgatási határokat, és a megváltott fenti puszta túlnyomó része, mintegy 80%-a került Héhalomhoz. Ez okból tartott igényt a héhalmi szövetkezet a gazdasági eszközökre. Kérésüket a helyi földigénylő bizottság is támogatta. A Vármegyei Földbirtokrendező Tanács a földosztás arányait vette figyelembe, és ennek megfelelően döntött, vagyis a puszta épületeinek és felszerelésének 80%-át Héhalomnak, 20%-át Palotásnak juttatta.

9

4 A nehéz gazdasági körülményeken a szövetkezet úgy igyekezett enyhíteni, hogy 1 évre bérbe adta a mintegy 17 hold szántóját holdankét 250 forintért. A befolyt bérleti díjból vetőgépet vásároltak Az 1948. május 28-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből képet kapunk a szövetkezet működéséről. E szerint már Tóth András cipész az ügyvezető igazgató, az igazgatóság elnöke Péter Mihály, tagjai pedig Kovács Imre, Robotka József, Szita János, Tóth András és Urbán Flórián. A felügyelő bizottságot Turányi Imre elnök, Molnár Illés, Nagy János, Péter András és Szűcs János képviselte. Ebben az időben a szövetkezet egy nyílt árusítású üzletet tartott fent, amihez az engedélyt 1947. április 3-án kapták meg. A fűszer- és vegyeskereskedés bolti forgalma mindössze 1.000 forint volt. Ennek a rossz üzletmenetnek többek között az volt az oka, hogy a vezetés nem ellenőrizte következetesen a könyvelést, és hiányzott a meg94 NML. XXIV. 201. 139/1946. ikt. sz. 224