Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A Hangya
A Hangya szövetkezet teljes neve Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet volt, mely a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja irányításával működött. A Hangyát 50.000 ezer korona alaptőkével, 1898. január 28-án alakította meg a Károlyi Sándor vezette agrárius nagybirtokos érdekvédelmi csoport, ugyanis ezzel próbálták magukat kárpótolni azért, mert az általuk korábban szervezett hitelszövetkezetek állami befolyás alá kerültek. 8 5 Elsősorban a települések módosabb gazdáira támaszkodva 1912-ben már 1.276, az 1940-es évek elején pedig 1800 szövetkezet, közel 80.000 taggal tartozott kötelékébe. A szervezet enyhíteni kívánta a falusi szegénység ellátási gondjait azzal, hogy üzleteket nyitott, felvásárlási egységei voltak, és kocsmákat, magtárakat üzemeltett. Vagyis a szatócsok és kiskereskedők gazdasági visszaélései ellen védekezett. Héhalomban a Hangya szövetkezet 1903. március 8-án alakult meg. 8 6 (A szövetkezet, 1945 előtti történetét az előző - 1870-1944 közötti-fejezet tárgyalja. így most csak arra teszünk kísérletet, hogy a meglévő gyér források alapján röviden ismertessük a Hangya háború utáni tevékenységét.) A háborús évek következtében a szövetkezet ingatlanai erősen megrongálódtak, az árukészlet és a berendezés teljesen megsemmisült. Ez nagy érvágást jelentett, mert például 1943-ban a szövetkezet árukészlete 20.130 pengőt tett ki. A front távozásával egy időben indul meg újra a helyi Hangya működése. 1945. április 20-án érkezett a községbe a Hangya-központ kiküldöttje, és különféle iparcikkeket hozott magával, amivel megnyitotta az üzletet. Ebben az időben a szövetkezet kocsmát és egy vegyeskereskedést üzemeltetett, melyeket a tagok által összeadott kölcsönökből tettek használhatóvá. A tőkehiányt szintén kölcsönökkel próbálták fedezni és a súlyos infláció ellenére is 1946. augusztus 1-én, a forintra való áttéréskor, 15.436 forint árukészlettel rendelkeztek. Ezt az értéket év végére 20.579 forintra növelték. 1946 decemberében 209 fő tartozott a szövetkezethez, és az igazgatóságot az alábbi személyek képviselték: „Csillik János plébános, Farók Mihály, Harmos János, Kovács G. Imre és Molnár János." 8 7 1947 tájékán már érezhetők a hatalom korlátozó intézkedései. A különböző szövetkezetek központjai helyett erőszakos úton hozták létre az egységes Magyar Országos Szövetkezeti Központot, a MOSZK-ot. Ezzel a Hangya szövetkezetek önálló központok nélkül maradtak. Mindezek ellenére, ha megfigyeljük a héhalmi szövetkezet 1947-es zárszámadását, akkor jelentős fejlődést tapasztalunk a korábbi évekhez képest. A mérleg szerint a Hangya aktív vagyona 53.232 Ft, a passzívuma pedig 36.347 Ft-ot tett ki. A vezetés a 16.285 forintnyi nyereséget a következőképp osztotta fel. A többlet 10%-a, 1.628 Ft 85 Hangya 1923. 25. p. 86 NML. VII: 4. 50.208/1946. 87 Uo. 220
