Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete
vezetését Némethy Valéria tanítónő vállalta el. A háború után a községi nemzeti bizottság felülvizsgálta a szervezetet és megállapította, hogy az a „központi alapszabálynak megfelelően a demokratikus elveket figyelembe véve működik. Öntudatos és gazdasági ismeretekkel rendelkező falusi családanyákat nevel." A leánykör alakulásakor egynéhány kiadvánnyal rendelkezett, ami a front során megsemmisült. A hadmüveletek alatt elpusztult a szervezet alapszabálya is. 3 2 Az agrárifjúsági legényegyletek a legdinamikusabban működő magyar katolikus szervezetek voltak. Országos Testületük 1936-ban alakult meg Szegeden. Alapszabályukban megfogalmazódott, hogy „Katolikus nőtlen földműves és földmunkás egyének valláserkölcsi nevelése, nemzeti, szociális érzékük elmélyítése, földművelő élethivatás és a család ápolása, szak- és általános műveltség szolgálata és a nemes szórakozásról való gondoskodás." - a feladatuk. 1 3 1940 októberében nyílt meg Érden a szervezet első népfőiskolája, amelyet még számos követett. A KALOT a második világháború végén többszázezer tagot számlált, akik bekapcsolódtak az ország demokratizálódási folyamatába. A héhalmiak is folytattak szervezeti életet, a községi legényegylet vezetője 1941-től Csillik János plébános volt. Mindezen nemes és erkölcsös célok ellenére, a fenti egyesületek 1946-ban áldozatul estek az országban - orosz nyomásra - meginduló egyházelleni támadásnak. A szervezetek felszámolásának, betiltásának kiváltó oka az 1946 nyarán Budapesten orosz katonák ellen elkövetett állítólagos „merénylet" volt, s melynek során az elkövetőnél KALOT igazolványt „találtak". Ez természetesen nem volt igaz, de az igen, hogy az oroszok szóváltásba kerültek egymással, és az egyik katona agyonlőtte bajtársát. 3 4 Ezután nemsokkal máris megjelent a BM 7330/1946. számú rendelete, 3: 1 amely feloszlatta a katolikus egyház különböző szervezeteit. A héhalmi Katolikus Leánykör feloszlató gyűlését 1946. szeptember 21-én tartották meg. 3 6 A legényegylet betiltásának pontos dátumát nem ismerjük, csak egy 1947. január 27-i alispáni jelentés számol be arról, hogy az egylet semmiféle vagyonnal és irattal nem rendelkezett. 3 7 község életében az 1947-es esztendőt talán a „választások" évének lehetne tekinteni, ugyanis ekkor zajlott le a katolikus egyházközségi, illetve a nemzetgyűlési választás. 1947. május 4-én került sor a héhalmi és egyházdengelegi római katolikus egyházközségi képviselőtestületi tagok választására. Héhalomban az alábbi személyek lettek rendes tagjai a testületnek: Derne József, Farkas József, Harmos János, ilj. Kovács Gábor, Kis Imre, Kovács Imre András, Kovács István, Miczki Zakariás, Molnár János útkaparó, Molnár János váradi, Molnár József, Nagy János, Szita János aszta32 NML. XXI. 4. 6060/1946. ikt. sz. 33 HAVASY GY„ 1990. 51. p. 34 Uo. 35 MK. 1946. 164. sz. 36 NML. V. 625. 835/1946. ikt. sz. 37 NML. XXI. 4. 1064/1947. ikt. sz. 202
