Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete

A községi önkormányzat végrehajtó szervét az elöljáróság jelentette. 1945 áprilisábanHéhalomban az alábbi személyek viselték ezen tisztséget:

1

4 bíró Derne József, törvénybíró Kovács Imre A., pénztárnok Farók Mihály, közgyám Kovács Imre B. esküdtek Hannos János és Nagy János. E testület intézte mindazon ügyeket, melyek a felsőbb hatóságoktól érkeztek, illetve a községi határozatokat. A fenti tisztviselők alkották a község ún. egyedi szerveit. A település vezetője a bíró volt. Ő képviselte a községet és írta alá a helyi kiadmányokat. Állása tiszteletbeli volt és választás útján került a tisztségbe.'

5 Héhalomban, Derne József bírót már 1945 júniusában Kovács Gábor váltotta fel, aki később a kisgazdapárt járási titkára lett. Kovács, bírói tisztségét 1949-ig töltötte be. A törvénybíró volt a községi bíró helyettese, aki a községi bíráskodás ügyeit intézte; ezek között a panaszügyeket, a kisebb kihatású kihágásokat, az iskolai bírságpénzek megállapításait stb. A közgyám, a községben lévő gyámok és gondnokok felügyeletével volt megbízva. Korábban szó volt róla, hogy Héhalom a palotási körjegyzőséghez tartozott. A négy község ügyes-bajos problémáit a körjegyzőség nehezen tudta orvosolni. A települések eltérő nagysága és lakosságszáma, illetve Palotástól való távolsága tulajdonképpen szétforgácsolta a körjegyzőséget. Mindezen okok miatt, 1945 tavaszán vetődött fel először annak a lehetősége, hogy Héhalom székhellyel új körjegyzőség alakuljon. Héhalom község lakói március 17-én kérelemmel fordultak a község elöljáróságához, hogy „mozgalmat indítsanak azon irányban, hogy Héhalom kisközség a palotási körjegyzőségtől elszakadhasson, s Egyházasdcngeleggel vagy anélkül önállóan külön jegyzőséget kapjon"."

1 A kérést magasabb helyen, a járási főszolgabírói hivatalban is támogatták. A fenti kérelmet április 3-án tárgyalta a községi nemzeti bizottság és az előjáróság. Csillik plébános ismertette a község lakosságának az írásbeli kérelemnél sokkal régebbi azon óhaját, mely szerint a község cl akar szakadni a palotási körjegyzőségtől és Egyházasdcngeleggel akar társulni. Az elválási szándék indokait Varga Lajos fogalmazta meg, aki ekkor még helyettes körjegyző volt. „A múltban igen sok kárát látta annak Héhalom és a másik három község, hogy egy körjegyzőséghez tartozott. A körjegy zőség tisztviselőinek a négy községgel való gond annyira szétforgácsolta az idejét, hogy pontos, rendes ügymenetről szó sem lehetett. Hasonló volt a véleménye e tekintetben már régen a főszolgabíróságnak, a királyi adóhivatalnak és minden felettes közhivatalnak. Héhalom község Egyházasdcngeleggel együtt közel 3000 lelket és kb. 6000 k. hold terülctnyi ingatlant mondhat magáénak, tehát ezen alapon is képes eltartani az új körjegyzőség tisztviselőit, és képes viselni a dologi terheket. A két községet jó út köti össze. Egyházilag-katolikus és evangélikus 14 NML. XXI. 23. 68/1945. ikt. sz. is FARKAS G„ 1992. 77-78. p. 16 NML. XXI. 23. 169/1946. ikt. sz. 196