Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete

gári Demokrata Párt) delegáltjaiból állították össze. Azokon a településeken, ahol a fenti pártok még nem alakultak meg és nem működtek, ott a jegyző vagy az elöljáróság alakította meg. E népi szervek munkája az élet szinte valamennyi területére kiterjedt. Nagy szerepük volt a lakosság mozgósításában az újjáépítés terén és feladatuk közé tartozott - kezdetben - a közigazgatás megindítása is. Nógrád-Hont vármegyében a nemzeti bizottságok megalakítása 1945 elején vette kezdetét, de egyes területeken létrehozásuk elhúzódott. A sziráki járás főszolgabírója 1945 február közepén szólította fel valamennyi jegyzőjét és körjegyzőjét, hogy a megalakult politikai pártokból mielőbb szervezzék meg a nemzeti bizottságokat.

1" Mivel ekkortájt Héhalomban, a pártok legálisan nem működtek, ezért a körjegyző és a községi előjáróság alakította meg 1945. március 27-én a községi nemzeti bizottságot. Az ötfős testület tagjai az alábbiak lettek:

1

1 Elnök Füzér János földműves, tagok Csillik János római katolikus plébános, Szita Imre földműves, Ozibiusz Sándor gépészkovács, Sári János napszámos. A tagság foglalkozási adataiból látható, hogy a helyi társadalom minden rétege képviselve volt. A legnagyobb befolyással Csillik plébános rendelkezett, aki az 1941. szeptember 1-én megszerveződő községi plébánia első papjaként tevékenykedett a helyi közéletben, egészen 1946. június 13-ig. Ekkor dr. Pétery József, váci megyéspüspök, Csilliket lőrinci plébánossá nevezte ki, és helyére Nagy Gyula, újpesti káplán került.

1

2 A nemzeti bizottság feladata volt többek között, a helyi önkormányzati testületek megalakítása. A helyi önkormányzati hatalom szerve azonban továbbra is a képviselőtestület maradt, melynek tagja lehetett az a 24 éven felüli polgár, aki rendezett anyagi körülmények között élt és nem állt bírósági eljárás alatt. E grémium alkotta a község legfontosabb testületét. Ez intézkedett és határozott minden olyan községi ügyben, amelyben községi-irányítói akarat érvényesült. A testületi tagok száma általában a települések lélekszámához igazodott. Elfogadott elv volt, hogy minden 100 helyi lakos után egy tagot választottak. A Héhalomhoz hasonló nagyságú községekben a képviselőtestületi tagok száma 10 és 20 között mozgott. A testület jogait a közgyűlésen gyakorolta, melyen a napirendi pontokat a jegyző vagy Héhalom esetében, a körjegyző terjesztette elő. A héhalmi képviselőtestület összetételéről számol be egy 1945. június 12-i körjegyzői jelentés.

1

3 Ebből pontosan megállapítható, hogy a testületnek az alábbiak voltak a tagjai: Csillik János, Harmos János, Kiss József, Kovács Imre G., Kovács Imre, Kovács Imre, Kurucz Jónás, Miczki János, Nagy János, Nagy Lajos, Péter András, Szita Imre, Szűcs János, Turányi Mihály és Urbán Flórián. 10 Uo. 18/1945. ikt. sz. 11 Uo. 13/1945. ikt. sz. 12 HD. 32. p. 13 NML. V. 625. 580/1945. ikt. sz. 195